A korábbiaknál is erősebb döntésben vonta felelősségre az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a magyar államot azért, mert 2016 óta nem hajtja végre a Baka kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi ítéletet. A Miniszteri Bizottság döntése újabb erőteljes jelzés arról, hogy nem biztosított a magyar bírák függetlensége és véleménynyilvánítási szabadsága.
Fokozatot váltott, és a korábbiaknál is erősebb döntést, ún. ideiglenes határozatot (interim resolution) hozott a Baka-ügyben múlt héten az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrzi. A testület azt vizsgálja, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tett az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2016-ban hozott ítélet végrehajtása érdekében. Hat éve azt állapították meg, hogy Baka András főbírót azért menesztették idő előtt, személyre szabott jogalkotással a tisztségéből, mert szakmai minőségében nyilvánosan kritizált bizonyos, a bíróságok függetlenségét veszélyeztető lépéseket. Ez a strasbourgi bíróság szerint nemcsak Baka András tisztességes eljáráshoz való jogát és véleménynyilvánítási szabadságát sértette, hanem félelmet és „dermesztő hatást” (chilling effect) keltett a magyar bírák között is, és eltántoríthatta őket attól, hogy szakmai véleményüket nyilvánosan kifejezzék.
Az ideiglenes határozat egy erőteljesebb eljárási eszköz, mint a Miniszteri Bizottság ülésein rendszerint elfogadott döntések, és az a célja, hogy fokozott nyomást helyezzen a strasbourgi bíróság ítéletét végre nem hajtó államra. A Miniszteri Bizottság eddig egyetlen magyar ügyben, a bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos Gazsó-ügycsoportban adott ki ilyen ideiglenes határozatot.
Az ideiglenes határozatban a Miniszteri Bizottság kitért arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete óta eltelt hat évben a magyar jogalkotó semmit nem tett annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben ne lehessen a Kúria elnökét önkényesen eltávolítani.
A Miniszteri Bizottság erőteljesen kritizálta azt is, hogy bár a magyar hatóságok erre ígéretet tettek, mégsem bocsátottak semmilyen információt a Miniszteri Bizottság rendelkezésére arról, hogy milyen garanciák és biztosítékok védik a magyar bírákat az illetéktelen nyomásgyakorlástól. Így nem oszlatták el a Miniszteri Bizottság aggályait azzal kapcsolatban sem, hogy a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadsága kapcsán továbbra is érvényesül a „dermesztő hatás”.
A Miniszteri Bizottság által azonosított problémák nagyban megegyeznek azokkal, amelyeket az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság is jelzett az eljárásban. Beadványaiban a két civil szervezet a jogszabályi változások elemzésén és konkrét ügyeken keresztül mutatta be, hogy a magyar hatóságok nem csupán nem tettek semmilyen lépést a Baka-ügyben hozott ítélet végrehajtása érdekében, hanem tovább fokozták a bírák véleménynyilvánítási szabadságát korlátozó dermesztő hatást, és általában véve folytatták a bíróságok függetlenségének aláásását. Mindezek miatt legutóbbi beadványukban a civil szervezetek is szorgalmazták, hogy a Miniszteri Bizottság ideiglenes határozatot adjon ki az ügyben.
