Magyarországon még mindig nagyon sokan hiszik azt, hogy az erdők tulajdonosai az erdészetek, pedig nem így van. Kisé meglepő, hogy nem csak az átlagemberek egy része gondolja így, hanem egyes kormányhivatalok és Budapest egyik főpolgármester-helyettese is.
Az ország erdőállományának jelenleg körülbelül 55%-a állami, a maradék nagyjából 45%-a pedig magán tulajdonban van, azonban a kirándulók és a lakosság által leginkább látogatott erdőknek döntő többségében az állam és kisebb részben az önkormányzatok a birtokosai.
Az erdő, akármilyen tulajdonosi állományban is van nemzeti kincsünk, mert az nem csak a fa nyersanyagot, hanem a környezetre való kedvező hatást és a rekreációs lehetőséget is jelenti, így az korlátozott tulajdon!
Nem lehet csak úgy kivágni a fákat, mert az erdő közös kincsünk
Az erdőket a hazai törvények szerint nem szabad elhanyagolni, annál is inkább, mert a tulajdonviszonyoktól függetlenül erdőtervek alapján kell kezelni. A 10 éves erdőterveket az állam készíti, amiért a kezelőnek vagy gazdálkodónak nem kell fizetnie. Így a magán erdőbirtokosok sem eshetnek kedvük szerint neki a fáknak, hogy minél több kitermelésével nagyobb anyagi haszonra tegyenek szert. Az erdeink alapegysége az erdőrészlet és ezekre dolgozzák ki hivatalból a már említett terveket, amelyekben figyelembe veszik a vágásfordulót is, ami a legtöbbször több évtizedet felölelő időszak. A vágásforduló egy adott erdőrészlet azon idejét jelenti, amely a területen többségben lévő fák az ültetésüktől vagy természetes felújításuktól a kivágásukig eltelik.
A kivágásra több féle indok is lehet, de lényegében az úgynevezett vágás-érettség a meghatározó, amikor az ott álló fa anyaga az egyed élete során a legértékesebb.
Ezen kevés erdészeti magyarázat szükséges ahhoz, hogy érthetővé váljon miért fontos tudni azt, hogy kié az erdő?
A sokmilliós vezérigazgatói fizetés miatt ragaszkodnak a sok állami erdőgazdasághoz
Magyarországon 22 állami erdőgazdaság van, amelyek mind csak vagyonkezelők az állam megbízásából és nem tulajdonosai a területükön lévő erdőknek. Az állam a lakosság, tehát mi magunk vagyunk azok és a megfelelő szervezeti formákon keresztül az állami erdészeteket arra szólítjuk fel, hogy a köz érdekében kezelje az erdőket.Több szakember szerint sok az állami erdőgazdaságok száma, össze lehetne vonni őket, de a sokmilliós vezérigazgatói fizetések miatt nagy az ellenállás. Ennek ellenére a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél érdemes lenne a kettébontást megfontolni (Budavidéki és Dunazug elnevezésekkel) és mind a két résznél új vezetőkre bízni a működtetést.
A főpolgármester-helyettesnek illene tudnia, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. nem tulajdonosa a budai erdőknek
Mint írásunk elején ismertettük, nagyon fontos, hogy tudjuk ki egy erdőrészletnek a tulajdonosa. Nemrég cikkünkben (2021 november 23) említettük, hogy a Nógrád megyei kormányhivatal szóvivője szerint a börzsönyi erdők nagy részének az Ipoly Erdő Zrt. a tulajdonosa. Ha ezen a szinten ezt hiszik, akkor elég nagy a baj. De nem jobb a helyzet Budapesten sem, ahol Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes szerint a budai erdőknek meg a Pilisi Parkerdő Zrt. (PPZrt) a tulajdonosa. Ez nagyon nem így van, mert, ha így lenne, akkor akár el is adhatna az erdőkből, sőt elvileg lakóparkoknak fel is parcellázhatna időnként részeket. Például, 1893-ban Budakeszi község a termőföld-szűkösség miatt ki akarta vágatni a teljes Budakeszi-erdőt, akkor a főváros vezetése, hogy ezt megakadályozza, inkább megvásárolta a kb. 950 katasztrális hold területet és a fővároshoz csatolta, kifejezetten a jóléti szempontokat előtérbe helyezve. Akkor is intézkedett Budapest polgármestere amikor 1937-ben két mohó mágnás család, a Haggenmacher és a Dréher lezárta a síelők elől a teljes Normafa lejtőt, amiről szinte mindenki azt hitte, hogy szabadon használható közterület (erről 2021 szeptember 9-én írtunk). A budapesti polgármester azonban a közérdeket szem előtt tartva kisajátított összesen két holdnyi területet a 87-ből, hogy a síversenyeket meg lehessen tartani, a többi 85 hold így már szinte eladhatatlanná vált – mai szóhasználattal, forgalomképtelen lett és ezzel véget vetett a zsarolási kísérletnek.
Ehhez kell hozzáfűznünk, hogy a budai erdőknek a két világháború között maga a főváros (akkori néven: Székesfőváros) volt a kezelője és külön ügyosztályt hoztak létre erre a célra a városházán.
Kertész Z István
Fotó:Székely Ildikó
