Noha a 63 éves politikus pártja tíz mandátummal többet szerzett a szövetségi parlamentben a Kereszténydemokrata – Keresztényszociális Uniónál (CDU-CSU), még bizonytalan, vajon képes lesz-e egyedül kormányozni. Megfigyelők inkább arra számítanak, hogy koalícióra lép másokkal, esetleg a zöldekkel, de azt sem tartják kizártnak, hogy magával a CDU-CSU-val.
Döntésében minden bizonnyal a német tőkeérdekek játsszák majd a főszerepet. Nevezetesen Németország vezető gazdasági és politikai helyzetének megőrzése Nyugat-Európában. Scholz, a zöldekkel ellentétesen vallja, hogy Németországnak érdeke fűződik a Kelettel való kapcsolatok erősítéséhez.
“Ha közös biztonságot akarunk Európában, akkor az Európai Unióról és Oroszországról beszélünk” – jelentette ki választási kampányában. Jelezte, hogy egy „új keleti politika” keretében fel akarja eleveníteni Willy Brandt 70-es években követett enyhülési politikáját. Scholtz összedolgozott Angela Merkel kancellárral az Északi Áramlat-2 gázvezeték megvalósításában is. Híve a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Az SPD esetleges megállapodása a CDU-CSU-val azért sem zárható ki, mert a zöldek az Oroszországgal való szembesülés és a szankciópolitika hívei, ellenezték az Északi Áramlat-2 felépítését. Egyfajta amerikai befolyást testesítenek meg Németországban, politikájuk számos tekintetben alárendelné az Egyesült Államoknak az amerikaitól mind jobban elkülönülő német érdekeket.
A Szabaddemokraták viszont közelebb állnak a CDU-CSU politikájához, támogatták a keletinyitás-politikát.
A hivatalos választási eredmény ismeretében Németországban megkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások.+++
Megj: A Magyar Békekör nyilvános előadás-beszélgetést tart „Németország választás után Merre tovább?” címmel Kiss László professzorral, német szakértővel 2021. október 1-én. Részletek: https://bekekor.wordpress.com/2021/09/15/nemetorszag-valasztas-utan-mi-varhato-merre-tovabb/
