A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól leszögezi: „Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.”
Magyarországon ez a tájékozódási jog több esetben sérül, legutóbb például 2021. szeptember 18-án. Ekkor kezdődött a magyar belpolitika egyik jelentős innovációja, az előválasztás. 106 egyéni választókörzet ellenzéki jelöltjeit, valamint közös miniszterelnök-jelöltjét választják ki e folyamatban. Ilyen még nem volt Magyarországon. Az MTI majdnem 250 aznapi hírébe ez a fontos belpolitikai esemény még egy kis hír erejéig sem fért bele. Ez törvénysértés.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tiltakozik az ellen, hogy az évente mintegy 100 milliárd forintból fenntartott közmédia sorozatosan és következmények nélkül nem tesz eleget törvényi kötelezettségének. A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról leszögezi, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás”. És megállapítja:„A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele.” A társadalom demokratikus működése kerül veszélybe, amikor az MTI elhallgat fontos belpolitikai eseményeket.
Elvárjuk a nemzeti hírügynökséget felügyelő szervezetektől, hogy megvizsgálják, miért nem képes a nemzeti hírügynökség a törvényben megszabott szerepének megfelelni. Elvárjuk, hogy helyreállítsák a törvényes működést, azaz a közérdeklődésre számot tartó események a nemzeti hírszolgálatban is jelenjenek meg. Ha nem ez történik, akkor mi értelme van a köz pénzéből milliárdokat költeni a feladatának ellátására alkalmatlan szervezetre?!
