A világ közös felelőssége a vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése, amelynek a nemzetközi közösség pontosan tisztában is van a mikéntjével, így nincs kifogás a cselekvés elmaradására – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a vizes témájú, magas szintű, online tartott kísérőrendezvényen vett részt az ENSZ Közgyűlése 76. ülésszakának keretében, és felszólalásában hangsúlyozta, hogy ez olyan ügy, amelyet a világ együtt nyer meg vagy együtt veszít el. „Mára teljes mértékben tisztában vagyunk a vízzel kapcsolatos kihívások ökológiai, nemzetközi, politikai, gazdasági és társadalmi súlyával. Tudjuk, hogy min és hogyan kellene változtatni, valamint rendelkezésre áll a szükséges technológia is” – szögezte le. A helyzet súlyosságát érzékeltetve rámutatott, hogy a világon jelenleg mintegy 2,3 milliárd ember él olyan területen, ahol vízhiány van, ez a szám azonban 2050-re megduplázódhat. Emellett ekkorra az elsivatagosodás már egymilliárd ember mindennapjait veszélyeztetheti, és a vízzel kapcsolatos problémák miatt helyi konfliktusok is kitörhetnek. Mindezek nyomán pedig a következő évtizedekben emberek tízmilliói kényszerülnek majd lakóhelyük elhagyására, s várhatóan jelentősen erősödni fog a migrációs nyomás – figyelmeztetett a tárcavezető. Majd ezt követően kijelentette, hogy a nemzetközi diplomáciának nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a vízkészletek békés elosztására, illetve határozottabban fel kellene lépnie az ezek jövőjét fenyegető tényezők ellen. Aláhúzta: Magyarország fejlett technológiával rendelkezik a vízgazdálkodás terén, emellett egyike a világ azon huszonegy államának, amelyek képesek voltak arra, hogy gazdasági teljesítményük növelésével párhuzamosan csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat. Szijjártó Péter végezetül megerősítette, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Szerinte ezen a területen fel kell ismerni az atomenergia fontos szerepét, ugyanis az tiszta, biztonságos, olcsó és környezetbarát energiaforrást jelent. Hozzátette, a paksi atomerőmű bővítése például évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé. (MTI)
