Beruházásokra van szükség ahhoz, hogy év végére létrejöjjön az 5,5 százalékos gazdasági növekedés Magyarországon, a kormány napi szinten azon dolgozik, hogy ezt a célt elérje – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Tihanyban zajló Tranzit című közéleti évadnyitó rendezvényen pénteken.
A rendezvény Facebook-oldalán élőben közvetített eseményen a miniszter kiemelte: a magyar válságkezelés a világ élvonalához tartozik, ennek köszönhető, hogy a gazdaság teljesítménye mára meghaladta a válság előtti szintet. Az ipar teljesítménye például 22 százalékkal magasabb a 2019-es szinthez mérve – tette hozzá. A beruházásokért, a gazdasági kapacitások újraelosztásáért éles verseny zajlik globális szinten – mutatott rá Szijjártó Péter. Magyarország vonzereje az alacsony adókban, a rugalmasságban és a politikai stabilitásban rejlik – tette hozzá, utalva arra, hogy a kormány ki is használja ezeket az adottságokat. A kormány 1435 Magyarországon működő vállalattal kötött szerződést, aminek eredményeképpen tavaly, a válság évében 1700 milliárd forint értékű beruházás indult el 474 milliárdos állami támogatással – hangsúlyozta. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a világjárvány kitörését követően Magyarország nem segélyeket osztott, hanem megakadályozta a munkanélküliség kialakulását. Arra is kitért, hogy az országban a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most, amikor 4,7 millió adófizetőt tartanak számon, miközben világszinten 114 millió munkahely veszett el. A külgazdasági és külügyi tárca vezetője felidézte, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök és az oltóanyagok beszerzéséért folytatott küzdelmet nemzetközi szinten „vadnyugati körülmények” jellemezték, a kereslet és a kínálat messze elszakadt egymástól. Hozzáfűzte: az utóbbi bő tíz év nyugodt és a nemzeti érdeken alapuló külpolitikájának volt köszönhető, hogy Kínától és Oroszországtól is az elsők között jutott oltóanyaghoz a Magyarország. Naponta 30 millió euró veszteséget jelentett Magyarországnak a gazdaság leállása, így a másfél hónapnyi előny az újranyitásban más uniós országokhoz képest hatalmas károktól kímélte meg a gazdaságot, nem beszélve az emberéletekről, amelyeket sikerült megmenteni az oltásokkal – vélekedett a miniszter. A 2010 utáni helyzetre visszatekintve a politikus elmondta, hogy az szja 15 százalékra és a vállalati adókulcs 9 százalékra csökkentése, illetve az egykulcsos adórendszer volt az alapja annak, hogy a magyar gazdaság 2020-ra – amikor a járvány érkezett – Európa egyik legerősebb és legellenállóbb gazdasága lett. Öt év alatt, 2014 és 2019 között, 493 nagy beruházás valósult meg az országban 20 milliárd euró feletti értéket képviselve – emelte ki az eredmények közül. Szijjártó Péter végül az afganisztáni helyzetről beszélve azt mondta, hogy a mentési akciók lezárását követően szükséges kivizsgálni, hogy kik hibáztak, hogyan fordulhatott elő az, hogy 3 nap alatt gyakorlatilag romokba dőlt 20 év munkája. A külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatott arról, hogy Magyarország kimenekítette a katonáival együttműködő helyieket, véleménye szerint minden ország saját felelőssége, hogy ezt megtegye. (MTI)
