A tavaszi fagyok a biogazdálkodásokat sem kímélték
A kora tavaszi zord időjárás miatt kevesebb zöldség kerül idén a boltokba, ami egyúttal áremelkedést is jelent. Ez az alapból drágább bio- vagy organikus zöldségeket sem kerüli el, azonban áruk ellenére ezek a termékek egészségesebbek és környezettudatosabbak is.
A hűvös, sokszor fagyos tavasz miatt több alkalommal is elfagyott a termés, ami miatt hiány alakulhat ki a zöldségpiacon. Ez bizony az árakon is meg fog látszani, többet kell majd fizetni a zöldségekért, mint korábban.
„Szinte egész áprilisban több alkalommal is elfagyott a termés. A csonthéjasok a virágzás időszakában megfagytak, ami nemcsak Magyarországot érinti, hanem a szomszédos országokat is. A korai burgonya is megsínylette a korai fagyokat, a megszokottnál minimum 2-3 héttel később lesz szabadföldi újburgonya, ami azt fogja eredményezni, hogy a fóliás burgonyák után május végén hiányra lehet számítani, ez pedig ismét az árak emelkedését idézi majd elő” – magyarázza a Zabosfa KerTÉSZ Kft. szakértője.
Drágább, de jobb minőség
Az eleve drágább bio- vagy organikus zöldségek sem ússzák meg az árak emelkedését, ezeknél is okozott problémákat a hideg tavasz. Azonban ezek az árukkal a környezettudatosságot is tükrözik, ugyanis a biogazdálkodás törekszik arra, hogy megóvja a termőterületen élő fajokat, a fajok sokszínűségét.
„A hagyományos gazdálkodás kártevőirtói, műtrágyahasználata és esetleges túltermelése környezetvédelmi szempontból negatív hatással lehet mindezek mellett a talajvízre és az ivóvízkészletekre is. A biogazdálkodást ellenőrző szervezetek éppen ezért tiltják és korlátozzák bizonyos gyomirtók és növényvédő szerek trágyák, műtrágyák használatát a mezőgazdasági folyamatok során, hiszen ezek sokszor káros vagy egyenesen veszélyes hatással lehetnek a művelés alatt álló területekre és azok környezetére” – mondta a szakértő.
A biológiai gazdálkodás kulcsa a természettel való összhangban található. A vegyszerek helyett például a legegyszerűbb módszereket használják a kártevőkkel szemben: a természetes ellenségeit „csalják oda” a termőföld közelébe. Ez lehet akár egy fasor a földterület szélén vagy egy kisebb vízfelület, mely odavonzza a ragadozó, illetve rovarevő állatokat. Ez a módszer pedig a minőségen is meglátszik.
„Kutatások egyértelműen bizonyították, hogy az organikus és bio alapú élelmiszerek feldolgozott változatai is egészségesebbek a nem organikus versenytársaiknál, beszéljünk akár egy pizzáról, egy müzliről, egy jégkrémről vagy az alapélelmiszerekről.”
Drágább a környezetvédelem
Sokan nem értik, hogy miért drágább a bio- vagy organikus zöldség, mivel a műtrágyákat és a rovarirtókat meg sem kell venniük a termesztőknek. Azonban a magasabb árfekvésnek sok oka lehet.
„A munkabérköltségek arányosan magasabbak, mint a nem biogazdálkodások esetében, hiszen speciális tudást és sokszor több munkaórát jelent a fenntarthatóság. A másik fontos szempont a kisebb termékvolumen, azaz kevesebb a termés, mint a hagyományos gazdálkodás esetében. Így a speciális szakértelmet kívánó terület kevesebb termelőt és nagyobb keresletet eredményez, ami természetesen magasabb egységárat okoz a gyümölcs vagy a zöldség esetében” – mondja a szakértő.
