Kevés drágakőhöz tapad annyi tévhit és rejtély, mint a borostyánhoz. A mai borostyánvadászok munkáját bemutató lengyel sorozat új évadának bemutatója előtt a HISTORY összegyűjtötte az öt legérdekesebbet.
A borostyán évezredek óta megmozgatja az emberek képzeletét. A Borostyánút az ókor legfontosabb kereskedelmi útvonala volt, itt szállították Rómába fő európai lelőhelyéről, a Balti-tenger partjáról. A kora újkorban a borostyán a legbecsesebb ajándéknak számított a királyi, császári, cári, szultáni, pápai udvarokban. Ma a borostyánékszerek 70 százalékát Lengyelországban állítják elő. A borostyángyűjtők éjszaka járják a viharos tengerpartot, nappal pedig a sárban gázolnak. Így szedik össze a Balti-tenger által partra vetett, évmilliók alatt megkövült gyantát. Az ő munkájukba nyit betekintést a HISTORY sorozata, a Hajsza a balti arany után. A 2. évad előtt összeszedtünk öt érdekességet az ásványról.
1. Megkövült könnyek
Az egyes népek különböző mítoszokkal magyarázták a borostyán kialakulását, de a könnyek mindben szerepelnek. A görögök úgy tartották, hogy Phaetón, Héliosz napisten fia túl közel repült a földhöz apja mindent felperzselő napfogatával, ezért Zeusz lesújtott rá villámaival. Nővérei négy hónapig siratták, és az ő könnyeik lettek a borostyánkövek. A litván monda szerint Jūratė, a tenger istennője beleszeretett egy halászba. Ezen felháborodva Perkūnas viharisten megölte a halászt, és szétzúzta Jūratė víz alatti borostyánpalotáját – ennek darabjait és a gyászoló istennő könnyeit veti partra azóta is a tenger.
2. Gyantába zárt ősállatok
A Jurassic Parkban egy gyantában megkövült szúnyogból nyerik ki a dinoszauroszok feltámasztásához szükséges DNS-t. A valóságban ez nem lehetséges, mivel az örökítőanyag sérülékeny molekula, és szétesik a gyanta megszilárdulása, valamint a több millió év során végbement hőmérsékletingadozások miatt. A tudósoknak így is fontosak a borostyánok: sok ezer egykor élt állatfajt őriztek meg az utókornak. Az egyik legszebb lelet egy 54 millió éve élt gekkó, amit egy balti-tengeri borostyán zárt örök fogságba.
3. A borostyánszoba rejtélye
A XVIII. század uralkodói kedvelték a borostyánt. A porosz király berlini palotájában két művész hat tonnányi borostyán felhasználásával egy egész termet dekorált ki a nemes anyagból. I. Frigyes Vilmos szövetségesének, Nagy Péter cárnak ajándékozta a hat évig készülő paneleket. A borostyánszoba a szentpétervári Katalin-palota ékes dísze volt egészen addig, amíg a németek 1941-ben kifosztották a palotát. A díszítést Königsbergbe vitték, ahol a város 1945-ös ostromakor nyoma veszett. Van, aki szerint elpusztult, mások szerint a megmenekült – a kincskeresőket máig izgalomban tartja a sorsa. A szovjet kormány 1979-ben az eredeti szoba újjáépítése mellett döntött – a munka 24 évig tartott.
4. A fogzást segítő nyaklánc mítosza
A modern orvoslás előtti századokban a borostyánnak gyógyító erőt tulajdonítottak. Ma is sok száz webshop és kismamablog ajánlja a csecsemők fogzását megkönnyítő borostyánláncot. Egy nem éppen tudományos elmélet szerint „tiszta organikus energiát termel”, mások szerint a bőrön át borostyánkősav szívódik fel a babák testébe. Bár a borostyánkősav fontos vegyület, amely a sejtek anyagcseréjében játszik szerepet, fogyasztásának nincs kimutatható élettani hatása. Ha lenne is, emberi bőrrel érintkezve nem oldódik át mérhető mennyiségben a szervezetbe. Sőt, a gyerekorvosok szerint veszélyes is lehet a lánc, mivel elszoríthatja a babák nyakát, darabjait pedig véletlenül lenyelhetik.
5. Mi köze a borostyánnak a borostyánkőhöz?
Az egyik borostyán évmilliók alatt megkövesedett gyanta, a másik épületek falát díszítő futónövény. Miért hívjuk őket ugyanúgy? Véletlenül. A növénynév a szerbhorvátból származik, ahol brščan [brscsan], bršćan [brstyan] vagy brštan változatban is előfordul, míg az ásvány nevét a német bornstein, börnstein, bernstein szóból vettük át, és a két hangsor végül ugyanazzá a magyar szóvá alakult.
A Hajsza a balti arany után második évada december 17-én csütörtök esténként 22:00 órakor látható a HISTORY-n.
