A roma társadalom a magyar nemzet része. Cigányság és magyarság békés együttélésének záloga az egyenjogúságban rejlik – mondta Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője a Magyar Békekörben vasárnap tartott előadásában az együttélés követelményéről a faji megkülönböztetéssel szemben.
Az előadó a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz való egyenjogú hozzáférésben jelölte meg a társadalmi együttélés jövőjét. Mindehhez változtatni kell azon a cigányellenes társadalmi légkörön, amely egyaránt áthatja a kormány és az ellenzék politikáját – mutatott rá a Magyar Békekör tudósítója szerint.
Nem lehet egyenjogúságról beszélni egy olyan országban, ahol a cigányember 20 évvel rövidebb ideig él, mint a magyar, s alig akad olyan cigány, aki betöltené 60. életévét. A félelem légkörében élünk. Szóbeli megfélemlítéstől a fizikai megsemmisítésig – adta tudtul az Idetartozunk Egyesület vezetője, felsorolva azokat a rasszista agressziókat, fegyveres gárdista támadásokat, amelyek roma családok egész sorát érték. A magyar állam évszázados mulasztásban van a roma társadalommal szemben. Soha senki nem kért bocsánatot a cigányságtól a holokausztért, a magyar állam nácikkal történt kollaborálásáért, az 50-es évek megkülönböztető fekete személyazonossági igazolványaiért, a 60-as évek párthatározatáért, mely tagadta a romák létezését, és „új magyaroknak” minősítette őket. Senki sem kért bocsánatot Gyöngyöspatáért. Puzsér Róbert szabadon hirdethette tervét, hogy finanszírozni kell a roma nőket, hogy ne szüljenek, kétségbe vonva a cigányság reprodukcióhoz fűződő jogát. Van olyan ellenzéki párt, amelynek programjában több szó esik a humánus állattartás fontosságáról, mint a romák társadalmi helyzetéről. Vannak dolgok, amelyek annyira beépülnek a hétköznapi tudatba, hogy észre se vesszük, hogy rasszisták vagyunk – figyelmeztetett, majd kijelentette: nem elég nem rasszistának lenni, úgy is kell cselekedni!
„Szeretném teljes értékű cigány embernek tekinteni magamat. Elutasítom, hogy döntenem kelljen, cigány vagy magyar akarok-e lenni” – hangsúlyozta.
Setét Jenő elmondta, hogy a kötelező iskolai korhatár 16 évre történt leszállítása következtében 70 ezren estek ki az oktatásból, és nem csak cigány gyerekek. A szocializáció és az ismeretek elsajátítása érdekében követelte a 18 éves korhatár visszaállítását. Váljék az oktatás részévé a romák történelme is! Elmondta, hogy a roma társadalom nem rendelkezik intézményekkel, könyvkiadással, múzeummal. Visszavették tőlük az iskolák nagy részét. Ha valamilyen kulturális rendezvényt akarnak tartani, könyvet kiadni, pályázniuk kell. Ez arra utal, hogy államilag ellenőrzik a tevékenységüket.
Az előadó sürgette, hogy roma is kerülhessen közalkalmazotti státusba.
Az igen tagolt roma társadalom osztatlanul a közös boldogulás híve, az ország javát akarja. Setét figyelmeztetett a rendkívül centralizált, egyszemélyi politikai vezetésből fakadó veszélyre, továbbá arra a súlyos jelenségre, hogy a társadalom asszisztál a demokrácia leépítéséhez. Társadalmi szolidaritásra van szükség, és elsőként kell gyakorolni azt – mondta.
Az előadóval folytatott beszélgetésen felmerült, mi az oka, hogy a cigány többségű településeken rendre a kormánypártok győznek a választáson. Setét erre azzal válaszolt, hogy míg a kormánypártok kapcsolatot tartanak a helyi lakossággal, és párbeszédben állnak vele, az úgynevezett baloldal meg sem jelenik náluk. Csak a Fidesz és a Jobbik ment el közéjük, az ellenzék nem kommunikált velük. 2010 óta dinamikusan nőtt a közfoglalkoztatottak száma, ez pedig érezhető minimális változást hozott a helyi lakosság megélhetésében.
Úgy vélekedett, hogy „komolyan vehető politikai alternatívára van szükség” ahhoz, hogy a cigányság a többségi társadalommal együtt építse a közös jövőt.
