Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján izgalmas programmal várta a Miskolci Nemzeti Színház a város diákjait. Miskolci középiskolások egy beavató beszélgetésen vettek részt, ahol a Feketeszárú cseresznye című előadást vitatták meg a darab rendezőjével és a színművészekkel.
A 2019-2020-as évad első felében mutatta be a miskolci teátrum Hunyady Sándor színművét, a Feketeszárú cseresznyét Szőcs Artur rendezésében, Czvikker Lilla, Lajos András és Bodoky Márk főszereplésével. A Magyar Kultúra Napján a rendező és a színművészek egy beavató beszélgetésre invitálták a gimnazistákat, akikkel együtt megvitatták az előadás részleteit, valamint beszélgettek a színészi és rendezői szakmáról és egy előadás felépítéséről is.
– Ez az előadás találkozások sorozatából valósulhatott meg – osztja meg Szőcs Artur a fiatalokkal. Mesélt az író, Hunyady Sándor kolozsvári gyermekkoráról, valamint arról, hogy saját első színházi élménye is ehhez a városhoz kötődik. – Ez volt az első találkozás. A másik a Söndörgő együttessel való kapcsolatom, akiket fiatalkoromban ismertem és szerettem meg. Valamit megpendítettek bennem, a tambura zenekarokhoz már ekkor elköteleződtem – mondja a rendező, majd hozzáteszi, Hunyady művével is fiatalon találkozott először, amelyben pont olyan délszláv dalok vannak, melyek annyira közel állnak a szívéhez, és már ekkor megfogalmazódott benne, hogy egyszer szeretné megrendezni ezt a darabot. A miskolci előadást a Babra zenekar élő muzsikája színesíti.
– Egy étteremben is akkor lehet jó spárgalevest enni, amikor spárgaszezon van; egy előadást is akkor lehet jól megrendezni, amikor a színészek beértek rá. Ez pedig nálunk most jött el – részletezi Szőcs Artur. Lajos András Veliszavljevics Dusánt alakítja, akinek felesége, Irina (Czvikker Lilla) és egyik legjobb barátja, a magyar főszolgabíró, Péterházy Géza (Bodoky Márk) titokban egymásba szeretnek. A szerelmi háromszög mellett az előadás hitelesen tud mesélni a trianoni békediktátum eseményeiről, körülményeiről. Lajos András színművész Apponyi Albert gróf delegációvezető 1920. január 16-i trianoni beszédének egy részletét olvasta fel a diákoknak. Bodoky Márk részletesen ismertette az előadás történetét, Czvikker Lilla pedig arról mesélt, milyen hasonlóságokat vélt felfedezni karaktere és önmaga között.
A fiatalok ezután kérdések tömkelegét zúdították a művészekre. Kíváncsiak voltak arra, milyen nehézségekkel jár elindulni a színészi pályán, mit tesznek, ha éppen megrekednek, művészi válságba kerülnek, de a rendezői szakma és a díszlettervezés részleteiről is faggatták a miskolci társulat tagjait.
