Újabb disztópiatörténetet tarthatunk a kezünkben az Emmi Itäranta által írt regény képében. Cselekménye egy olyan rituálékra épülő szigeten zajlik, amelynek kasztokba tömörített lakossága szolgalelkű és szabálykövető – tökéletes alapanyagot szolgáltatva az elnyomó felsőbb hatalomnak. A tiltott álmok városa a szeretet és az ellenállás története egy meglehetősen szélsőséges közegben.
Eliana egy fiatal szövő a Szövők házában, amely egyike a többféle mesterségnek a szigeten, és ahol egy pókszerű istent szolálnak és imádnak. E helyen álmodni tilos – a főszereplő mégis képes, így saját védelme érdekében ezt el kell rejtenie. Titka veszélybe kerül egy nap, amikor egy vérben ázott megnémított fiatal nőt találnak a Szövők háza előtt. A történtekről nem tud mondani semmit, mert néma; csupán egy tetoválás jelenthet kiindulópontot, ami felettébb különös, ugyanis Eliana nevét viseli kezén.
Elianát zárkózott és passzív személyként ismerhetjük meg, így a többiekhez hasonlóan nem igazán van képben, mi zajlik körülötte, illetve vele – gyakorlatilag be vannak börtönözve; a kereskedőkön és améltóságokon kívül nemigen van mozgás. Arról sincs fogalma, mi folyik a Megbélyegzettek Házában, ahova azok kerülnek, akiket nem büntetnek száműzetéssel azért, hogy álmodnak. A Tanácsról is csak annyit tud, hogy engedelmeskedni kell nekik. Ám a titokzatos nővel való találkozással mindez megváltozik, és fellebben a fátyol az igazságról.
Ami érdekessége még A tiltott álmok városának, s aminek köszönhetően ki is emelkedik a regény a műfajból, az, hogy nem dialógusok és monológok formájában hinti el az utalásokat az írónő, hanem azokat Eliana tettei és motiváció közt kell kutatnunk, és ha kellőképp figyelünk, akkor meg is találjuk. Ebből már sejthető, hogy a történet alapvetően karakterfókuszú.
Emmi Itäranta stílusa szabályosan megbabonáz: a fejezetek finoman folynak egymásba, gördülékennyé téve az olvasást; a nyelvezet nagyon szép, helyenként már-már költői, erőteljes hangulatot teremtve, és éppen ezért figyelmet, összpontosítást igényel. Mindezt fokozza az írónő képzelete, amely által a megszokottól eltérő, egyedi, ugyanakkor még a műfaj kereteibe még beleférő fantasy világba visz el minket, amely egyszerre éteri és rendkívül erőteljes.
