A megyei értékek „felvonultatása” is nagy sikert aratott az V. Megyenapon Tarcalon. A karcsai nagybéles, a bekecsi Nagy-hegyi tanösvény, a harsányi sópince, a Vizsolyi Biblia és nyomdatörténeti öröksége, a Perecesi Bányász Koncert Fúvószenekar, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a lillafüredi Anna-barlang jutott be az idén az értéktárba.
A keresztétei iskolakápolna különdíjat kapott. Mint azt Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság elnöke, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta 59 településen 200 bejegyzett érték van az értéktárban, s ebből nyolcat Hungarikumnak minősítettek. „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” – idézte Morus Tamás szavait. Török Dezső elnökkel átadták a színpadon a díjazottaknak az elismerő okleveleket és emléktárgyakat.
A megnyitó ünnepségen Dr. Kovács János megyei főjegyző – aki celebrálta az ünnepséget – bejelentette, hogy az idei Rákóczi-emlékévhez kapcsolódó programok összehangolása céljából Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szorosabb együttműködésre törekszik egymással. Az erről szóló megállapodást Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke látta el kézjegyével, aki köszöntőjében megemlítette, hogy náluk is van megyenap, amelyet a szabolcsi Zsinat emléknapjához kötnek. A konzultáció nyitott bárki csatlakozhat hozzá.
Török Dezső a Megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy az összetartozás érzésének erősítése érdekében döntött úgy 2014-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés, hogy hagyományteremtő céllal életre hívja a Megyenapot. Többek között azért is tartotta a közgyűlés fontosnak ezt, mert az országos és a helyi ünnepek között volt egy szakadék, amelyet a Megyenappal pótolnak. Az apropó pedig az volt, annak idején június 16-án II. Rákóczi Ferenc vezette magyar sereg 1703-ban e napon lépte át Vereckénél a lengyel-magyar határt és ezzel vette kezdetét az 1711-ig tartó kuruc szabadságharc. Az előző években Szerencs, Tokaj, Putnok és Mezőkövesd adott otthont az eseménynek, és szombaton Tarcal volt a házigazda. Persze azt is hozzátette, hogy a rendezvény az emlékezés, ünneplés, barátkozás mellett a szórakozásra is kitűnő lehetőséget kínál, melyről az estig tartó kulturális programok gondoskodnak.
Butta László, a házigazda Tarcal polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy minden lokálpatrióta tarcali polgár legalább három dologra büszke: a település történelmére, a csodálatos tájra és a mézédes források nektárjára, a borra.Kihangsúlyozta, hogy a tarcaliak nyitott szívvel, finom borokat rejtő pincékkel és gazdag kulturális programokkal fogadják egész évben a településre látogatókat.
Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is vendége volt a rendezvénynek, aki – az Országgyűlés az Ő javaslatára fogadta el a hogy a nagyságos fejedelem emlékére 2019-et, Emlékévnek nyilvánítsák – a történelmi gyökerek fontosságát hangsúlyozta. Az itt élők annyira fontosnak tartották a szabadságot, hogy az életüket áldozni érte. II. Rákóczi Ferenc élete példakép, erősíti az önbecsülést, a hazához való ragaszkodást – fogalmazott.
A Megyenapon részt vevő lengyel és német delegáció is üdvözölte a kezdeményezést, és köszöntötte a résztvevőket. A vendégek megtekintették Lezsák Miklós 50 tablóból álló kiállítását, amely képeslapokból, bélyegekből, eredeti relikviákból áll.
A rendezvényen kihirdették a „Tudtad-e, miért június 16-a Borsod-Abaúj-Zemplén megye napja?” című rajzverseny eredményeit is. Az alsó tagozatosok között Molnár Fanni (Miskolci Szilágyi Dezső Általános Iskola Görömbölyi Tagiskolája), a felsősök között pedig Fülöp István (Miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola) végzett az élen.
Megkóstoltuk a Karcsai nagybélest, és elkértük a receptet is:
(Kóttes — kelt tészta, kapros túrós, grízes, grízes susinkával, káposztás, tökös, lekváros túrós.)
A Karcsai nagybélesek sütése
Kelt tésztát készítünk. A dagasztáshoz (2 tepsi béleshez)
I kg liszt
4 tojássárgája
20 dkg puha vaj (zsír vagy olaj)
8 dkg élesztó 3 dl langyos tejben felfuttatva + 1 evőkanál cukor
3 evőkanál cukor tej, vagy tejföl szükség szerint pici só
Simára összedolgozzuk, s meleg helyen I órányit kelesztjük. A szükséges hozzávalók langyosak legyenek, így jobban kel.
A megkelt tésztát négy részre osztjuk, tepsi nagyságúra nyújtjuk. Zsírral kikent, kilisztezett tepsibe tesztink egy-egy lapot, rátesszük a tölteléket, a másik lappal beborítjuk. Tetejét kenótalu (kenótoll) segítségével tojással megkenjük, villával megszurkáljuk, megsütjük.
Régen nem mérték a hozzávalókat, szokás alapján dagasztották a tésztát. Olyan receptet is gyűjtöttünk, amelyben nem használtak tojást. A töltelékek:
Savanyú káposzta: megpergelve
Túró: A túrót áttörjük, tojással, cukorral összedolgozzuk
Susinkás túró: Az előbb leírt módon készített túróhoz apróra vágott susinkát keverünk
Kapros túró: A kapor gyenge leveleit apróra vágjuk, s a túróhoz keverjük
Lekváros túró: A jól eldolgozott, házi szilvalekvárt keverjük a túróhoz.
Grízes: 1 1 tej, 2 dl gríz, 5-6 kanál cukor, csipet só — sűrűre főzzük, langyosra hűtjük, s így tesszük a tészta közé. Cimettel ízesítjük.
Darás/kásás: A darát ill. a kását tejben főzzük, cukorral ízesítjük. A kásához olykor cimetet is tettek ízesítőnek.
Sütőtökös: A jófajta tököt megsütötték, a héját lehámozták, kevés tejjel és cukorral ízesítették.
OBE-OL
