A Társaság a Szabadság Jogokért (TASz) jelentése szerint elutasította a bíróság a három országgyűlési képviselő pót-magánvádját az MTVA székházában történtek miatt. A TASz továbbra is segíti itthon és külföldön a képviselők jogérvényesítését.
Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László országgyűlési képviselőket tavaly decemberben erőszakkal távolították el az MTVA székházából. Mivel a Központi Nyomozó Főügyészség és a Legfőbb Ügyészség is elutasította az érintettek korábbi feljelentéseit, ezért a TASz segítségével pótmagánvád-indítványt nyújtottak be a bírósághoz.
Az esettel kapcsolatban a TASz közleményében kifejti, hogy a bíróság elutasító döntésében arra mutat rá, hogy a képviselők nem hivatkoztak beadványukban testi sérülésre vagy becsületsértő bánásmódra, így a vádemelésnek nem állnak meg a feltételei. A TASz arra is felhívja a figyelmet, hogy a büntetőtörvény értelmében csak az a sértett léphet fel pót-magánvádlóként, akinek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. A most eljáró bíróság szerint ez csak akkor valósult volna meg, ha a képviselők testi sérülést vagy becsületsértő bánásmódot szenvedtek volna el.
A büntetőeljárási törvény értelmében ugyanis az a sértett léphet fel pót-magánvádlóként, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette, és a bíróság szerint ez csak akkor valósult volna meg, ha a képviselők testi sérülést szenvedtek volna el vagy becsületsértő bánásmódot lettek volna kénytelenek eltűrni.
A bírósági tényállás szerint a képviselőket nem verték meg a biztonsági őrök és büntetőjogi szempontból nem szenvedtek sérüléseket, hanem helyette ráncigálták, taszigálták és kidobták őket, ezért nem élhetnek pótmagánváddal.
A TASz minden jogi segítséget meg fog adni, a mostani döntés ellen fellebbezést nyújt be, és ha szükséges, minden belföldi és nemzetközi fórum előtti jogorvoslati lehetőséggel élni fog, és ellátja az ügyben a képviseletet is.
Szerkesztőségünk jogászt is megkérdezett az üggyel kapcsolatban.
„Van egy szó, amivel gond lehet: a hírek szerint a beadványban „nem hivatkoztak testi sérülésre vagy becsületsértő bánásmódra, ezért a vádemelésnek nem állnak fenn a feltételei.
A testi épség megsértése alatt hagyományosan a büntetőjogban az emberi testre gyakorolt jogellenes, támadó szándékú fizikai ráhatást értünk. Ez a fizikai ráhatás lehet: rúgás, ököllel ütés, szúrás, savval leöntés, valamilyen eszköz használatával való sérülés okozása. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának, hogy a támadás fájdalmat okozzon a passzív alanynak. Például a haj meghúzása, a gyenge arculütés nem a testi sértés bűncselekményét valósítja meg, hanem a tettleges becsületsértést. Az egészség megsértése minden olyan esetet felölel, amikor az emberi testet olyan külső behatás éri, amely sérülést ugyan nem okoz, de betegséget előidéz. Ilyen például a mérgezés, a fertőző betegség továbbadása, de a pszichés betegségek előidézése is.
A Büntető Törvénykönyv (Btk) szerint a hivatalos személy (az országgyűlési képviselő az a Btk. 459. § (1) bek 11. pontja alapján egyértelműen annak minősül) elleni bűncselekményhez nem kell testi sértés:
310. § (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” hívta fel figyelmünket jogi segítőnk.
Kertész Z István/kép: Szél Bernadett fb. oldala
