Európa középső, keleti és déli részén szoros együttműködésre van szükség ahhoz, hogy véghez lehessen vinni azokat a projekteket, amelyek a térség energiabiztonságát szolgálják – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Belgrádban szervezett eurázsiai energiabiztonsági fórumon.
Rámutatott: a világon jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az energiaellátás biztosítása, ami mindig fontos kérdés volt Közép-Európában. Kiemelte: a térségben diverzifikációra van szükség az energiahordozók forrását, származását és útját illetően is. Kifejtette, négy elvet kell tiszteletben tartani: az energiabefektetési kérdéseket a közép- és kelet-európai országok érdekeivel összhangban kell meghozni, fel kell számolni a kettős mércét, egy-egy országnak kell döntenie arról, hogy milyen forrásokból állítja össze az energia összetételét, illetve szükség van az eurázsiai együttműködésre. A kettős mércével kapcsolatban elmondta, azt sokszor senki nem bírálja, amit a nyugat-európai országok tesznek energiabiztonságuk biztosítása érdekében, a közép- és kelet-európai országokat azonban a hasonló lépésekért többször kritizálják. Érthetővé kell tenni, hogy a kelet- és közép-európai országoknak ugyanolyan jogaik vannak, és ugyanolyan elbírálás alá kell esniük, mint a nyugat-európai országoknak – magyarázta. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy bármikor, bármilyen konfliktus volt Kelet és Nyugat között, akkor Közép-Európa veszített. „Nem túlzás azt állítani, hogy nem akarunk többé vesztesek lenni” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: Magyarország nem Oroszország vagy Amerika mellé akar állni a döntéshozatalkor, hanem a magyarok érdekei mellé. A lényeg az, hogy egyensúly legyen Kelet és Nyugat között, ehhez pedig kölcsönös tiszteletre van szükség – húzta alá. Közölte, fennáll a lehetősége annak, hogy hamarosan új forrásokat tárnak fel, és amennyiben a Romániához tartozó fekete-tengeri területeket kiaknázzák, az új energiaforrás lesz a térségben. Hozzátette, a Gazprom két Török Áramlatot épít, az egyik a török piacot szolgálja majd ki, a másik pedig a remények szerint a Balkánt és Közép-Európát. Ez a gázvezeték Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra, onnan pedig Szlovákiába és Ausztriába szállíthatja a gázt. Úgy vélte, ezt projektet sok támadás éri, aminek a képmutatás és a kettős mérce az oka. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a legnagyobb energetikai befektetés folyik Nyugat-Európában, az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése. Ezen keresztül Oroszországból Nyugat-Európába jut a gáz, ezzel biztosítva a nyugat-európai országok energiaellátását. „Azt kell követelnünk, hogy ilyen fejlesztés Közép-Európában is lehetségessé váljon” – hangsúlyozta a miniszter, kifejtve, hogy ez a projekt a Török Áramlat lenne. A két befektetés ugyanazokat az elemeket tartalmazza, vagyis orosz gázról van szó, a Gazprom mindkettőben részt vesz, és mindkettő új útvonalat irányoz elő – mondta. Ha az Európai Bizottságnak nincs kifogása a nyugat-európai gázvezeték ellen, akkor miért kifogásolja a kisebb, közép-európai országok által tervezett új gázvezetéket – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta, sokszor azért bírálják a közép- és kelet-európai országokat, mert együttműködnek Oroszországgal az energia területén, holott Nyugat-Európában vannak olyan országok, amelyeknek sokkal szorosabb az együttműködésük Oroszországgal. Nem lehet kettős mércét alkalmazni – szögezte le többször is Szijjártó Péter. A miniszter az atomenergiáról elmondta, Magyarország az 1980-as évek óta használ atomenergiát, és jelenleg a villamosenergia-ellátás 40 százalékát ebből fedezi az ország, és a tervek szerint hosszú távon ezt az arányt növelni szeretné. Ez a befektetés és fejlesztés nemcsak energetikai kérdés, hanem gazdaságfejlesztési is – mondta. Hozzátette, ebben a térségben, ahol nagy a versengés, a gazdasági fejlődés is gyorsabb. Közölte, a térség országaiban, a versengésnek köszönhetően, a gazdasági fejlődés is gyorsabb, mint Nyugat-Európában. (MTI)
