A KORMÁNY A SEGÍTŐK BEBÖRTÖNÖZÉSÉVEL ÜNNEPLI A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJÁT
Ma, a Menekültek Világnapján fogadta el az Országgyűlés a T/333. számú törvényjavaslatot és az alaptörvény hetedik módosítását.
Bár a civil szervezetek elleni támadássorozat immár újabb törvénybe foglalt változata jelentősen eltér az előző két változattól, a fenyegetés súlyosabb és elfogadhatatlan.
A ma megszavazott szabályok fő célja mindazok megfélemlítése a büntetőjog eszközeivel, akik jogszerű segítséget kívánnak nyújtani menedékkérőknek vagy külföldieknek, a humánumot és tisztességes eljáráshoz való jogot szem előtt tartva. Bebörtönzéssel fenyegeti azokat, akik támogatják a kiszolgáltatottakat. Ez mindennel ellentétes, amit jogállamnak, európai vagy keresztény értékeknek nevezünk.
Ellentétes az emberi jogokkal és az uniós joggal
A büntető törvénykönyvbe bekerült szöveg homályos fogalmakat használ, ezzel sérti a jogbiztonság elvét. A civil szervezetek tevékenységét is érintő szankciók súlyosan sértik az egyesüléshez és a véleménynyilvánításhoz való jogot, amelyet a magyar alaptörvényen túl az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az EU Alapjogi Chartája is véd.
Az európai uniós menekültügyi és migrációs joganyaggal, így a magyar jogszabályokkal is számos szempontból ellentétes a törvény. Sérti a menedékkérők tisztességes eljáráshoz való jogát, amikor korlátozza őket abban, hogy választásuk szerinti jogi segítőtől kapjanak jogaikról tájékoztatást és jogi képviseletet az eljárásban. Sérti továbbá bármely nem-uniós külföldi állampolgárnak a jogát ahhoz, hogy az uniós jog alapján igényelhető tartózkodási engedéllyel kapcsolatos ügyében tájékoztatást kapjon vagy jogi segítséget vegyen igénybe, hiszen a törvény ezekben az esetekben is börtönnel fenyegeti a tájékoztatást nyújtókat, sőt akár az ügyvédeket is.
A jogállamiság látszatára sem akart adni a kormány
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi és emberi jogi bizottsága márciusban kérte fel alkotmányjogi szakértői testületét, a Velencei Bizottságot (VB) és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját (ODIHR), hogy a nemzetközi emberi jogi normák tükrében készítsen véleményt a február közepén benyújtott, előző civilellenes javaslatról. Mivel május 29-én teljesen új javaslat került a magyar parlament elé, a VB -ODIHR mandátumát pontosították: felkérve, hogy azt vizsgálják meg, hogyan érinti a civil szervezetek munkáját a törvényjavaslat.
A Velencei Bizottság június 22-23-i plenáris ülésén fogja a jelentés végleges szövegét elfogadni. A VB elnöke legutóbb hétfőn, június 18-án nyilvánosan is kérte a magyar kormányt, hogy várja meg a zárószavazással a végleges jelentést, és a jogalkotás során vegye figyelembe annak megállapításait.
A kormány viszont még a látszatra sem adott, még két napot sem várt. A Velencei Bizottság kéréseinek egyáltalán nem tett eleget, jóllehet az Európai Néppárt is ugyanezt az elvárást fogalmazta meg.
A magyar kormány által rohamtempóban folyó jogalkotás ütemtervéhez kényszerűen igazodva azonban — a felkérésnek rekord idő, kevesebb mint két hét alatt eleget téve — a VB jelentése tervezetét már múlt pénteken, június 16-án elküldte a kormánynak. A jelentéstervezet világossá teszi, hogy a büntető törvénykönyv módosítását a jelen formájában elfogadhatatlannak tartja, ugyanis az sérti a jogbiztonság elvét, valamint a szabad véleménynyilvánításhoz és egyesüléshez való jogot. A VB szerint csak számos kulcsfontosságú módosítás után felelhetne meg a szöveg az európai normáknak, például, hogy ne legyen büntetendő a humanitárius segítségnyújtás, a menedékjogi eljárás megindításához nyújtott segítség és az érdekérvényesítő kampányok.
A bírósághoz fordulás jogának akadályozása
A kormány menekültellenes hadjáratának része az is, hogy az alaptörvény menekültfogalmának módosításával lényegében lehetetlenné teszi azt, hogy a hatóságok érdemben megvizsgálják a menedékkérelmeket. Senki sem kérdezheti majd meg, mi elől menekült el a menedékkérő, ehelyett automatikusan vissza fogják küldeni őket oda, ahonnan Magyarországra érkeztek.
Idén január óta csak átlagosan 2 embernek teszik lehetővé, hogy munkanapokon a tranzitzónában menedéket kérjen. 2018. január 1. és április 30. között a magyar állam 267 menedékkérőt részesített védelemben, 326 kérelmezőt pedig elutasított.
A segítők börtönbüntetéssel fenyegetésének egyenes következménye, hogy a menekülők el lesznek zárva a segítségtől, mivel aki ellen büntetőeljárás indul, azt a rendőrség a határsávból kitiltja, tehát nem léphet be a tranzitzónába. Így jogi segítők nélkül a hatóság döntését aligha tudják majd vitatni a menedékkérők, akik így el lesznek zárva a bírósághoz fordulás jogától is. Ha nem kerülhet független bíróság elé egy ügy, nem is tudja a bíróság a jogsértést helyrehozni.
Támadás a jogállam egyik utolsó védvonala ellen
A kormány azonban semmit nem bíz a véletlenre: az elfogadott alaptörvény-módosítás létrehozza a jelenlegi bírósági struktúrától elkülönülő, önálló közigazgatási bírósági rendszert, amely súlyos támadást jelenthet az igazságszolgáltatás függetlenségére. E bíróságok fognak menekültügyekben is ítélkezni. (A jogállam egyik utolsó védvonala elleni lépésekkel kapcsolatos álláspontunkat külön, részletesen fejtjük majd ki.)
A Helsinki Bizottság továbbra is fellép a jogok védelmében
„A magyar kormány ahelyett, hogy a menekülteket védené az üldözés ellen, az üldözők oldalára állt. Menedékjogot kérni nem bűncselekmény. A menedékkérőknek jogi segítséget nyújtani szintén nem bűncselekmény. Mindenkinek joga van ismerni a jogszabályokat és tudni, mire számíthat a hatóságok eljárása során. Kiszolgáltatott embereket tájékoztatni a jogaikról, ingyenesen ügyvédet adni a jogban járatlanoknak kifejezetten az európai normáknak és az erkölcsi szabályoknak megfelelő, legitim tevékenység. Ez a Helsinki Bizottság egyik fő feladata. Ahogy eddig is, ezen túl is határozottan és felkészülten kiállunk valamennyi ügyfelünk, a civil szervezetek és az emberi jogok védelmében.” – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A Magyar Helsinki Bizottság a magyar és európai alapjogi követelményekkel és az uniós joggal is ellentétes törvény ellen valamennyi jogérvényesítési és jogi fellépési lehetőséget igénybe kívánja venni.
Álláspontunk szerint az Európai Bizottságnak az uniós jogba ütközés miatt haladéktalanul meg kell indítania a kötelezettségszegési eljárást és azt minél gyorsabban le kell folytatnia.
Amennyiben a Helsinki Bizottság munkatársai vagy a velünk együttműködő ügyvédek ellen büntetőeljárások indulnának, természetesen a jog és a nyilvánosság valamennyi rendelkezésünkre álló eszközével megvédjük őket.
Készek vagyunk továbbá szakmai segítséget — és lehetőségeinkhez mérten ingyenesen védőügyvédet — adni mindenkinek, aki ellen az emberi jogokat és a jóerkölcsöt tiszteletben tartó, a menekülőket segítő humanitárius munkája miatt büntetőeljárás indulna.
A Magyar Helsinki Bizottság továbbra is jogszerűen és ingyenesen nyújt jogi segítséget azon hozzánk forduló menekülőknek, akik benyújtották menedékkérelmüket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál.
