Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. I
Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük [1] [2] második kötetében. A kiadványt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett „Fizessen a jövő nemzedék?” konferencián mutatták be. A környezetvédő szervezet ezzel is támogatja a zöld ombudsman azon kezdeményezését, mely jogszabályokkal biztosítaná a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását.
A környezetvédő szervezet 2015 óta kezdte el feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, bemutatva, hogy hol milyen szennyezés található, és az adott szennyezés miként érintheti a környezetet és a lakosságot, valamint hogy milyen fázisban tart a kármentesítés.
A Mérgezett örökségünk első kötete tizenöt [3] olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett magyarországi területet tárt fel, amely helyszínek teljes megtisztítása és kártalanítása többnyire azóta is várat magára – hiába követelte a Greenpeace mellett több helyi szervezet, lakos és politikus is a hatósági, illetve a kormányzati intézkedést. [4] [5]
A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által tartott konferencián most bemutatott második kötetben a Greenpeace Magyarország tizenöt újabb [6] „mérgezett örökséget” mutat be.
A jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények, mint például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme, ahol a mai napig folyik a termelés, anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. A Borsodchem területe alatt például nagyjából félezer tonna higany található a talajban. [7]
Abasáron és Szentendrén a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Abasáron ezt megoldották úgy, hogy máshonnan hozzák az ivóvizet, Szentendrén pedig lezártak egyes ivóvízkutakat – de senki sem tudja pontosan, hogy mikor ér el újabb ivóvízkutakat a szovjet laktanya régi rákkeltő szennyezése. [8] Szigetszentmikóson a Bucka-tónál a helyiek zavaros kútvízről számoltak be. A 2016-os mérések során kiderült: a 2015-ös, 4,7 milliárd forintos kármentesítés nem volt sikeres, bizonyos mérgek újra hatérték felett vannak a talajvízben, ezért újra neki kell futni a kármentesítésnek. [9]
Az Illatos út után a Budapesti Vegyi Művek (BVM) újabb komoly szennyezésére derült fény, amit a jelenleg is működő CF Pharma jelenléte csak tovább növelhet. A BVM Kén utcai telephelyén a rákkeltő kockázatú diklór-metán tízezerszeresen haladta meg a „B” határértéket a talajvízben. Rákkeltő kadmiumot a határérték több mint 12 000-szeresében mutattak ki. Az üzemterületen erőteljesen savas, 2,4-es pH-jú talajvizet észleltek. A zöldhatóság dokumentuma alapján „a szennyezett talajvíz az agresszivitásával az épített környezetet is komolyan veszélyezteti”. [10]
Az ajkai vörösiszap-tározókkal történt katasztrófa árnyékában nem esik elég figyelem a nem megfelelően szigetelt tározókra, melyek elszennyezték a környék talajvizét. A 2015-2016-os jelentések szerint a talajvízben visszaköszön a vörösiszap lúgossága, a „B” határérték szerinti maximális 9-es pH több mint ezerszeresét, 12-es feletti pH-t is mértek. Rákkeltő arzén a normál szennyezettségi határérték több mint százszorosában volt kimutatható. [11]
A hatóságok sok esetben példás hatékonysággal és a jogszabályok szellemének megfelelően adták át a közérdekű adatokat a zöld szervezetnek, de volt néhány olyan szennyezés, melynek feltárást kifejezetten megnehezítették a hatóságok. A Csepel Művek esetében a Pest Megyei Kormányhivatal például indokolatlanul magas összeget kért az adatok kiadásáért, a BVM Baranya megyében található hidasi és garéi lerakóinak esetében pedig a kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Utóbbi esetben a Greenpeace Magyarország a bírósághoz fordult a nyilvános adatok kiadásáért.
A Mérgezett örökségünk című jelentésben bemutatott harminc szennyezett terület azt mutatja: a jelenlegi jogszabályi környezet nem biztosítja megfelelően a környezetre és a lakosságra veszélyes szennyezett területek felszámolását. A zöld szervezet ezért támogatja a jövő nemzedékek ombudsmanját abban, hogy a Fizessen a jövő nemzedék? konferencia tapasztalatai alapján a környezetvédelmi biztosítékadást és az akadozó kármentesítési ügyek megoldását előmozdító jogszabályi javaslatokat kezdeményezzen.
„A súlyos és veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését sürgősen el kell kezdeni állami program keretében, és a »szennyező fizet« elvének érvényesítésével a költségeket utólag érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. Az újabb szennyezések megelőzése érdekében pedig valós pénzügyi garanciákat kell kérni a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal dolgozó cégektől, hogy a szennyező garantáltan meg tudja fizetni az általa esetlegesen okozott környezeti kár elhárítását. Sürgős cselekvést várunk a kormányzattól a méregmentes Magyarország érdekében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace Magyarország 2017 őszén petíciót indított, amelyben felszólítja a magyar kormányt a szennyezett területek felszámolására, kármentesítésére, illetve „a szennyező fizet”-elv jogszabályokba ültetésére. A petíciót már több ezren írták alá, és továbbra is lehet csatlakozni az act.gp/meregmentes oldalon.
