Az érezni – szenvedni képes állatok sok esetben sínylődnek az ember kezei alatt.
A környezettudatossághoz, a hobbicélú állatok és a gazdasági haszonállatok kapcsán is egyre több ismeretanyagot alkalmaz az ember, de még van fejlődni való. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint a gazdasági haszonállatokat az elfogadhatónál sokkal jobban kizsákmányoló ember, illetve a megunt házi kedvenceket utcára dobó vagy wc-n lehúzó állattartó nem nevezhető sem felelősségteljesnek, sem jó gazdának. Néhány apró lépéssel felelősségteljesebb állattartók lehetünk, az Állatok Világnapján ezekre a lépésekre kerül hangsúly.
Néhány állatság a mindennapokból:
1. Megunt vagy beteg házi kedvencét egyesek mindenféle bűntudat vagy lelkiismeret nélkül dobják ki az út szélére,
2. Gyakran a gazdasági haszonállatokat túlzottan kizsákmányolva tartanak és dolgoznak fel,
3. A házőrző kutyát sokan láncon tartják, illetve több napra is elmennek úgy, hogy az állat elégtelen tartási körülmények között szenved.
Laborállatok, vadászat, gazdasági haszonállatok, házi kedvencek
Laborállatokból a világon évente több tízmilliót használnak fel, hogy hadászati, szépészeti, gyógyászati kísérleteket folytassanak az ember kényelme és hatalma érdekében. A kísérleti állatok kérdésköre eléggé bonyolult. Felvetődik a kérdés, hogy joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga túlélését segítse? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. Ha az állatok beszélni tudnának, biztos másként gondolkodnának a feláldozásukról. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül számos olyan kozmetikum a boltokból megvásárolható, mely állatokon tesztelt, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végzik el.
A vadászvilág nem térfa! Míg a régmúlt korokban a vadászat révén létfenntartást folytattak az akkori családfők, később sok helyen a vadászat a nemesek joga volt. Ma az összkomfort korában a vadászat a vadászati közösségek által az állatfajok egyedszámainak fenntartására és úri sportra terjed ki. Évente sok tízezer vadászat során százezernyi természetben élő szárnyast, vaddisznót, őzet, nyulat ejtenek el, az állatok húsa ínyenc ételekként kerülnek az asztalokra. Legtöbb vadászlövés sportból durran. Az illegális vadászatok, az orrvadászatok száma is jelentős, ami Magyarországon bűncselekmény.
Tömegesen hizlalt húsvilág és hipermarketek
A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják. Az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak. Az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben gyalázatos. Tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után megy végbe, ezt az (élet)minőséget kapjuk vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg az áruházakban az akciós árú húsokat.
Hobbiállatok, állatszeretet
Sok ember elmagányosodásának okaként fordul a hobbiállatok felé. A hobbicélból tartható társállatok köre évről évre bővül, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális-illegális formában. Mindez azért, hogy mi, emberek tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvtelési állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon, a kedvencként tartott állatokat az állat egész életére számolva kellene hogy befogadjuk. Ezzel ellentétben sokan magukhoz vesznek házi kedvenceket, majd azokat megunják és utcára teszik őket, mely börtönnel is sújtható. Az állatok rossz tartása állatkínzási bűncselekménynek minősül.
Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa szerint Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében úgy kellene éljünk, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát. Se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja. A világunk jobbá alakításához a környezetünk kapcsán elsőre a gondolkodásmódunkat, majd utána a cselekedeteinket, vásárlói szokásainkat kell helyrerakni.