A Lavazza kutatásából megismerhetjük a tipikus magyar kávéfogyasztót. Hogyan szeretjük, mikor isszuk, mennyire függünk tőle- minderre a Lavazza válaszol.
A magyar felnőtt társadalom mintegy 85%-a napi rendszerességgel iszik kávét és többségüknek elképzelhetetlen, 
hogy a reggeli kávé rituális elfogyasztása nélkül indítsa a napját. A legtöbben, a kávéfogyasztók közel fele a kávéfőzős megoldást preferálja az otthoni kávéja elkészítéséhez. És ez csak egy példa a sok közül. A Lavazza kutatásában számos hasonló szokásra világított rá a magyar kávézási kultúra kapcsán: szemes, instant vagy őrölt? Tejjel vagy anélkül? Ebéd után vagy elég reggel? Mi már mindent tudunk a hazai kávé fanokról.
Az Euromonitor által nemrég készített Report on Coffee felmérés szerint a meleg italok világpiaca jelenleg 137 milliárd dolláros értéket képvisel, ennek több mint fele (79 milliárd dollár) a kávéból származik. Ha a mennyiségi adatokat vizsgáljuk, világszinten nagyságrendekkel több teát fogyasztunk (321 milliárd liter) mint kávét (172 milliárd liter), viszont bevétel tekintetében az utóbbi sokkal többet hoz a forgalmazóknak. Ez fejenként 36 liter tea és 18 liter kávé elfogyasztását jelentette 2016-ban.
Ami a magyarokat illeti, a Lavazza kutatásában 2000 főt kérdezett meg a kávézási szokásairól. A felmérésből többek közt kiderült, hogy vásárláskor a fogyasztók több mint fele már a boltba érkezés előtt tudja, hogy milyen márkát fog választani, míg 26%-uk rendszerint az üzletben dönti el, milyen kávét szeretne. A választásban a magyarokat leginkább az ár befolyásolja (állította a kávéfogyasztók 60%-a), ezt követően az íz és a minőség a legmeghatározóbb tényező.
A kutatás arra is rámutatott, hogy Magyarországon a Lavazzát tartják a legjobb minőségű “autentikus olasz kávénak”. A 120 éve indult kávépörkölő vállalkozás Olaszország legismertebb és legnépszerűbb kávéfajtáit kínálja, mint például a legfinomabb, 100%-ban Arabica szemekből készült Arabica kávét, a Qualità Oro-t. Ez a könnyed, kissé gyümölcsös, aromás ízű kávé mára mondhatni az olaszok napi szükségletévé vált, de ugyanúgy elérhető a magyar piacon is szemes és őrölt formában is.
A magyar kávéfogyasztók átlagosan naponta 2,6 csésze kávét fogyasztanak, amit javarészt otthon készítenek el, hagyományos „kotyogós” kávéfőzővel (48%) vagy instant kávé formájában (19%).
A rendszeres kávéfogyasztók persze nem korlátozzák magukat az otthoni kávézásra. 68%-uk a munkahelyére érkezéskor is iszik egy csészével; legtöbben semmi pénzért sem hagynák ki a munkahelyi napindító kávét. A megkérdezettek 73%-a leginkább reggel kávézik, 52%-uk közvetlenül ebéd után is, illetve az álmos délutáni órákban (46%) szokott egy adag aromás, erősítő kávéhoz nyúlni. Az olaszokkal ellentétben Magyarországon a többség tejjel issza a kávét, tejeskávé vagy cappuccino formájában.
A kávé a mindennapok szerves részét képezi mind a magyarok, mind az olaszok számára. A Lavazza ezt a töretlen hagyományt és az autentikus olasz kávéélményt igyekszik az emberek mindennapjaiba átvinni úgy Olaszországban, mint a világ bármely táján. A Lavazza új nemzetközi hirdetési kampánya, a „Born Social in 1895” következő állomásaként nemrég a magyar közönséget szólította meg.
„Az új nemzetközi kommunikációs kampányunkban a kávé iránti szenvedélyről beszélünk, illetve arról, hogy a kávé milyen egyedülálló szociális kapcsolódásokat tud létrehozni” – mondta Carlo Colpo, a Lavazza reklám és média megjelenésekért felelős igazgatója. „A ’Born Social in 1895” kampányunkkal annak a 27 milliárd csésze kávénak a történetét szeretnénk elmondani, amelyet az elmúlt egy évben fogyasztottunk el világszerte és amelynek fantasztikus közösségi élményeket köszönhetünk: nem túlzás, ha azt állítjuk, a Lavazza az igazi világháló, ami 1895 óta összeköt minket.”
https://www.youtube.com/watch?v=BTuGE60hWwM
HOGYAN KÁVÉZZUK OLASZ MÓDRA?
Útmutató a valódi olasz kávé elkészítéséhez és rendeléséhez – tippek a Lavazzától
Az „ördög itala” – így nevezték a kávét a XIV. századi Olaszországban. Nem csoda hát, hogy az egyház tagjai közül sokan ellenezték annak fogyasztását. A legenda szerint VIII. Kelemen pápa egy csésze kávé után ezt mondta: „Annyira ízletes ez az ital, hogy bűn lenne, ha csak hitetlenek ihatnák. Úgy győzhetjük le a Sátánt, ha áldásunkat adjuk rá, és valódi keresztény itallá tesszük.”
A kávéfogyasztás ezután terjedt el és vált a művészek, politikusok és írók kedvelt szertartásává elegáns kávézókban és egyszerű, otthonos vendéglátóhelyeken Olaszország-szerte.
Bár a kávécserje az Egyenlítő környékén található meg, és nem őshonos Olaszországban, Itáliához fűződik azoknak a készítési eljárásoknak a kidolgozása, amelyek kiemelik a kávébab aromáját.
A kávé mára olyannyira az olasz kultúra szerves része, hogy az ország kávébab-behozatala évi 8 millió zsák. Az olaszok otthon általában kotyogóban készítik a kávét, a kávézókban, éttermekben és munkahelyeken pedig nagy teljesítményű presszókávéfőzők működnek.
A presszókávéfőző története
Az „espresso” jelentése olaszul: helyben készült. Az eljárásnak az volt az elsődleges célja, hogy felgyorsítsa a kávékészítés folyamatát a kávézókban és az éttermekben.
A presszókávéfőző prototípusát a párizsi világkiállításon mutatták be 1855-ben, majd 1901-ben, Luigi Bezzera milánói mérnök készítette el az első gőzölős presszókávéfőzőt. Bezzera szabadalma nyomán indult el a kutatás és a technológiai fejlődés számos olasz vállalatnál.
Achille Gaggia 1948-ban fejlesztette ki azt a nagy nyomású rendszert, amellyel a ma is ismert – a korábbinál sűrűbb, tömörebb állagú krémszerű – presszókávét lehetett készíteni. A negyvenes-ötvenes években kezdték aztán ipari méretekben gyártani a presszókávéfőzőket.
Otthoni kávé: a kotyogó
Az Alfonso Bialetti által 1933-ban feltalált kotyogó formai kialakítása azóta sem változott. Az eredetileg „Moka Express” névre keresztelt szerkezet négy alumínium részből áll, bakelit fogantyúval. Bár a mai kotyogók már acélból készülnek, pontosan ugyanúgy működnek, mint elődeik, és ugyanazzal a jellegzetes csavaró mozdulattal kell lezárni őket.
A kávékeverék-készítés művészete
A presszórendszer és a kotyogó után a kávékeverékek megjelenése forradalmasította ismét a kávékészítést és -fogyasztást Olaszországban. A minden kávénak egyedi, felismerhető ízt adó kávékeverékek készítése Luigi Lavazza nevéhez fűződik, aki több mint 100 évvel ezelőtt kezdte kombinálni egymással a világ különböző tájairól érkező kávékat.
A keverékkészítés változatossága és a pörkölés különböző fajtái együtt szinte végtelen számú ízvariáció megalkotását teszik lehetővé. Luigi Lavazza fáradhatatlanul dolgozott az új keverékek összeállításán, és folyamatosan fejlesztette laboratóriumi és kávékóstolói tevékenységét. A kávékeverékek 1923-ban jelentek meg a piacon – a termékek tartósítását elősegítő anyag, a csomagoló-pergamen megjelenése ekkor már lehetővé tette az előcsomagolt kávé értékesítését.
Kávéfogyasztás olasz módra
A több évszázados hagyomány komoly hatást gyakorolt az olasz társadalom egészére. A kávéivás világszerte jól ismert, napi szertartássá vált Olaszországban. De hogyan kávéznak valójában az olaszok? Hogyan kell olasz módra kávét rendelni?
Kevés szabály van, és az is egyszerű:
1. Ne hívja presszókávénak!
Bár a presszókávé az étteremben vagy kávézóban presszókávéfőzővel készült kávé pontos neve, az olaszok ritkán használják. Felesleges szakkifejezésnek tartják. Jobb, ha az ember egyszerűen egy csésze kávét (un caffè) rendel.
2. Ne bonyolítsa túl!
Mint már utaltunk rá, maga a rendelés Olaszországban nagyon egyszerű. Rosszallást vált ki, ha a vendég különleges készítési módot kér a baristától, ami külföldön teljesen megszokott dolog. Az olaszok többnyire tisztán, esetleg tejjel, cappuccino vagy latte macchiato formájában isszák a kávét. Itt is van helye azonban az izgalmas specialitásoknak: nem szokatlan „marocchinót” rendelni, amikor olvasztott csokoládét, tejhabot és kakaóport adnak a presszókávéhoz, vagy „caffè shakeratót,” amikor jéggel vagy néha likőrrel keverik a kávét.
3. Ebéd után tej nélkül
A tejes italok fogyasztóira bizonyos napszakokban ferde szemmel néznek minden olasz kávézóban és étteremben. Az ebéd utáni vagy délutáni cappuccino rendelése elárulja a turistát Olaszországban, hiszen a helyiek nagyon komolyan veszik a kávé időzítését.
Cappuccinót lehet inni a reggeli után vagy délelőtt, de délután már csak a presszókávé fogyasztása ildomos. Ha nagyobb adag étel után a presszókávé nem elég, elfogadható alternatívát jelenthet a „caffè corretto”, azaz a kortynyi grappával vagy más tömény itallal kevert fekete.
