Elemzők szerint megfelelt a várakozásoknak a jegybanki alapkamat 0,90 százalékon tartása, amelyről kedden döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Meglepetést okozott viszont a piacnak a három hónapos betét vártnál nagyobb mértékű korlátozása.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése. Az elemző 2018 közepéig nem számít az alapkamat emelésére, mindaddig, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad.
Az elemző szerint a 3 hónapos jegybanki betéti eszköz 750 milliárd forintról 500 milliárd forintra való korlátozása hátterében az áll, hogy a bankrendszeri likviditás – elsősorban a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő devizaswapok lejáratainak, valamint a lejáró állami devizakötvények forintból történő megújításának köszönhetően – a második negyedévben a korábbiaknál nagyobb mértékben fog csökkenni, így a betéti állomány további korlátozása döntő mértékben ezen hatásokat ellensúlyozza, és elősegíti, hogy a tartósan laza monetáris kondíciók fennmaradjanak.
Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is megfelelt a várakozásoknak az alapkamat tartása.
A szakértő szerint meglepetést okozott viszont a 3 hónapos jegybanki betéti eszköz vártnál nagyobb mértékű, 750 milliárd forintról 500 milliárd forintra való korlátozása, a piac várakozása ugyanis 600 milliárd forint volt. A betéti eszköz prognosztizáltnál nagyobb korlátozása lényegében lazító lépés, amely a forint gyengülését okozhatja, mivel növeli a likviditást, azonban közvetlen devizahatása nincs, a pénzpiaci kondíciók egésze is csupán egy tényező a forint árfolyamának meghatározásában – fejtette ki.
Kitért arra, hogy a jegybank továbbra is széttartó monetáris politikával szembesül, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed javában kamatemelési ciklusban jár, míg az Európai Központi Bank (EKB) nemrég helyezkedett semleges hangvételre.
Az infláció mind az euróövezetben, mind Magyarországon emelkedik, azonban a maginflációs mutató továbbra is alacsonynak mondható, így egyelőre főként az olaj- és energiaárak emelkedésének tudható be a folyamat – írta a szakértő.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint összhangban volt a bank várakozásával a 3 hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományának 500 milliárd forintra korlátozása, ennyire csökken a bankok által elhelyezető likviditás a jegybanki betétben. A piac egészét azonban meglepetésként érte a döntés, amire reakcióként a forint gyengülésnek indult az euróval szemben és átmenetileg átlépte a 310-es szintet – írta.
A szakértő szerint a jegybank GDP és inflációs előrejelzése érdemben nem változott, a szövegezésben azonban egyértelmű utalásokat tett a tanács arra, hogy hosszú távon kívánja a kamatokat a jelenlegi szinten tartani, vagy akár még alacsonyabb szintekre lenyomni. Ennek érdekében hozhatta létre az MNB a 6 és a 12 hónapos forintlikviditást nyújtó swap-eszközt is – vélekedett.
Az Erste elemzője szerint a lazító politikát addig folytathatja az MNB, amíg a Fed folytatja újrabefektetési politikáját és a mérlegfőösszegét stabilan tartja, valamint a kamatemelési ciklusa „nem kapcsol magasabb fokozatba”.
A szakértő várakozása szerint a 3 hónapos bankközi kamat csökken a következő hónapokban és folytatja a 0 százalékhoz konvergálást, míg az alapkamat változatlan marad. Az év végére akár meg is szűnhet a három hónapos betét, amelyre az irányadó kamatot fizeti az MNB – jegyezte meg.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint azért sem volt meglepő az alapkamat tartása, mert a márciusi gazdasági-pénzügyi folyamatok alapján sem lehetett változásra számítani, a vártnál gyengébb negyedik negyedéves GDP-adat és az utóbbi hónapok relatíve gyorsan növekvő inflációja ellenére sem.
A CIB elemzője is úgy vélte, a várakozásoknál jelentősebb csökkentés a három hónapos betéti eszköz 500 milliárd forintra való korlátozása.
Jobbágy Sándor szerint hosszabb ideig, 2017 végéig vagy akár azon túl is változatlan lesz az alapkamat és további nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült, és a jegybank által figyelt pénzpiaci paraméterek sem utalnak gyors változásra. Újabb jegybanki hitelprogramok bevezetése egyelőre nem várható.
A részleteket a március 30-án megjelenő Inflációs jelentés tartalmazza majd.
