A Bandy-lányok: „egyéni-társadalmi problémák és szórakoztató zenés színház mesteri elegye”

A Játékszínben mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház december elején Parti-Nagy Lajos zenés játékát, A Bandy-lányokat. Sophie és Angéla, a valaha fényes karriert remélő lánybanda Hollandiában élő, harmadik tagját várják, aki azonban soha nem érkezik meg.

A negyvenes évek híres amerikai triója, az Andrew nevét és slágereiket fordította, költötte át Parti Nagy Lajos és írt belőle egy minden ízében magyar sztorit. Miskolcon Harangi Mária állítja színpadra a különleges zenés játékot.

Harangi Mária rendező szerint tökéletes választás a két művésznő erre a darabra. – Két rutinos zenés színésznőt ismerhettem meg Seres Ildikó és Eperjesi Erika személyében, akiknek ez az előadás tökéletes terep arra, hogy kipróbálják magukat és lubickoljanak olyasmiben, amire eddig talán kevesebb lehetőségük volt és bebizonyítsák, hogy nem csupán szépen éneklő primadonnák, hanem remek prózai színésznők is: mély tartalmakkal és humorral – mondta. – A darabnak van egy lelki vetülete is: minden nő számára – ahogy minden színésznő számára is – elérkezik egyszer az a pillanat, amikor számot kell vetnie azzal, hogy mit ért el eddig az életében és a pályáján, és azzal, hogy mi jöhet még ezután. Számvetés, és ha kell, váltás: a darabban Angéla és Sophie életének ebben a szakaszában jár éppen. Nagyon nehéz, de hálás terep ez a darab, és ha jól csináljuk, akkor igazi jutalomjáték lehet Seres Ildikó és Eperjesi Erika számára – tette hozzá a rendező.
A darabbal kapcsolatban elmondta, Parti Nagy Lajos mesteri elegyét adja A Bandy-lányokban az egyéni-társadalmi problémák felvetésének és a szórakoztató zenés színháznak. – Nagyon jól eltalál egy divatot, érezhető rajta a ma rendkívül népszerű „retró hangulat”, amit meg tud tölteni komoly tartalommal. A jelmezek is megidézik ennek a korszaknak a ruháit, hiszen a történet szerint 30 év múltán kerülnek elő Angéla és Sophie régi fellépő ruhái, kicsit átszabva, turkálóból kiegészítve. Így idéződik meg a próba alatt az ő fiatalságuk és mindaz az erő és tehetség, ami még mindig bennük van. Be is bizonyítják, hogy mindannak ellenére, amit megéltek, ők még mindig jók ebben – mondta Harangi Mária.
Seres Ildikó elárulta, A Bandy lányok pedig igazi jubileumi jutalomjáték számára, hiszen ez a 25. miskolci évada. – Nagyon élvezem, hogy dacára az operett primadonna múltunknak, mennyire más karakterek vagyunk. Eperjesi Erikának ez az első olyan nagy szerepe, amiben nem énekesként vagy primadonnaként kell működjön. Ennyit még sosem beszélt színpadon. A Bandy-lányok ugyan zenés darab – 12 remek amerikai sláger hangzik el az előadásban –, mégis inkább színészi feladat mindkettőnk számára. Egészen más kihívás eljátszani egy hús-vér embert a Játékszínben egy lépésre a nézőktől, mint egy operett szerepet a zenekari árok nyújtotta biztonsági távolságból – hangsúlyozta a színművésznő. – Ha cirkuszi hasonlattal élhetek, kicsit olyan, mintha egy légtornász páros lennénk, ahol a trapézon én vagyok a fogó ember. Erikának bíznia kell bennem, nekem pedig akkor is el kell kapnom őt, ha elvéti az ugrást. Persze egyelőre van „biztonsági hálónk” Harangi Mária rendező személyében, de hamarosan csak magunkra és egymásra leszünk utalva – tette hozzá.
A duó másik tagja, Eperjesi Erika is elárulta, bár a darabban elhangzó dalok zenei világa közel áll hozzá, de ebben a stílusban most énekel először. – Nagyon örülök, hogy a számos opera és az operett szerep után végre egy másik oldalamat is megmutathatom. Ebben rejlik számomra a szépsége és a nehézsége is egyben, hiszen olyan „lágéban” kell énekelnem, ami egy szoprán számára nem igazán kényelmes. És mivel egy egyfelvonásos, kétszereplős darabról beszélünk, így egy percnyi pihenés sincs közben – mondta. – Az elejétől a végéig jelen kell lennünk, egymásra utalva és egymásból építkezve, ami nagy feladat, hiszen nem csupán a dalokat kell tökéletesen tudnunk a precízen kidolgozott koreográfiákkal együtt, hanem a prózai jelenetek alatt is fenn kell tartanunk a feszültséget és meg kell őriznünk a nézők folyamatos figyelmét – mondta.
Hozzátette, kis kettősséget is érez a darabban, hiszen maga a próza, az Angéla és Sophie között zajló párbeszéd keserédes, fanyar humorú és átszövi a csalódás érzése, amiért fiatalkori álmaik ellenére mégsem lett belőlük művész. A zenék viszont vidámak, szarkasztikus humorúak, sőt olykor komikusak, és a 12 dal alatt bontakozik ki igazán a szereplők személyisége, amiből kitűnik, hogy bár mélyen elzárva, de még mindig ott van a művésznő mind a két nőben.

Parti-Nagy Lajos: A Bandy-lányok
zenés játék
rendező: Harangi Mária mv.

„Angéla és Sophie a történet szerint külföldön élő, valódi karriert csinált barátnőjükre, Icára várnak a Choo-Choo nevű bárban 2011 nyarán, Budapesten. Különös dologra készülődnek: arra, hogy több mint harminc év után felelevenítik egykori triójukat, ismét fellépnek, mint a ’Bandy-lányok’, s Ica holland férjének születésnapi buliján eléneklik az általuk hajdan újraírt-fordított-hangszerelt dalokat, melyek akkor a képtelenül távoli nagyvilágot, most a képtelenül távoli múltat jelentik. Ica egyre késik, ők pedig némi hezitálás után próbálni kezdenek, ha ketten hát ketten, és elementáris erővel, elragadó rezignációval végigéneklik a hajdanvolt repertoárt. Hogy mi lesz az esti fellépéssel, megérkezik-e Ica? Ezek után, azt hiszem, mindegy, de azért legyen meglepetés.” (szinopszis Parti Nagy Lajos, a darab szerzője tollából)

Parti-Nagy Lajos:
BANDY LÁNYOK
zenés játék

Bemutató előadás:     2016 december 3. – Játékszín