A prémium abroncsok télen is átlagosan 15%-kal jobb teljesítménymutatókkal bírnak, mint az olcsó autógumik
A prémium abroncsok téli körülmények között is átlagosan 15 
százalékkal jobb teljesítményre képesek a legfontosabb mutatók, a féktávolság, a tapadás, vagy a kormányozhatóság szempontjából, mint az olcsó, „budget” abroncsok – derült ki az ismert márka szakértői tesztjeinek eredményeiből. A prémium abroncsok nemcsak hideg időben és téli körülmények között teljesítenek jobban, de több vizet is képesek kiszorítani a gépkocsi alól és így megakadályozzák az aquaplaning, vagyis felúszás kialakulását. Habár a magyar autóvezetők jellemzően az árra helyezik a hangsúlyt új téli abroncsok vásárlásakor, mégis megéri a prémium gumikat választani, mivel a hideg időben gyakori vészfékezéskor, különösen havon és latyakos úton, a minőségi és a budget abroncsok fékútja közötti különbség méterekben mérhető.
A hideg idő beköszöntével a magyar sofőröknek hamarosan egyre több esővel és hóval, vagyis nehezebb közlekedési körülményekkel kell számolniuk. Ennek okán, és mert a napi átlagos középhőmérséklet már megközelíti a 7°C fokot, javasolt a nyári abroncsainkat a lágyabb keverékből és speciális mintázattal készülő téli gumikra cserélni. Az abroncsváltás során ugyanakkor a magyar sofőrök egy kulcsfontosságú szempontot gyakran figyelmen kívül hagynak: prémium abroncsot válasszanak-e, vagy olcsókategóriás, úgynevezett „budget” abroncsokat?
A kérdést érdekes kontextusba helyezi, ha összehasonlítjuk az európai és a magyar abroncseladási statisztikákat. Becslések szerint Európában évente kb. 250 millió gumiabroncsot értékesítenek, és a statisztikák szerint az európai autóvezetők 56,5%-a választ prémium abroncsot, 25,5%-uk középkategóriás gumikon vezet és csupán 18%-uk vásárol budget kategóriás abroncsot. A több mint 2,8 millió darabszámú hazai gumiabroncs piac más arányokat mutat: a magyar sofőrök 30%-a választ prémium gumikat, további 30%-uk középkategóriás abroncsokat vásárol, míg 40%-uk budget kategóriás, olcsó gumikat vesz. Noha a budget abroncsok kielégítő teljesítményt nyújtanak egy bizonyos pontig, de a közlekedésbiztonság szempontjából kiemelkedő szituációkban a prémium abroncsoknak nincs párjuk.
Senki nem szeretne „csak egy kicsit később” megállni
A hideg időben és télen gyakran előforduló vészfékezések során kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen rövid fékúton áll meg az autónk. A vészfékezéshez hasonló, kritikus közlekedésbiztonsági szituációkban gyakran nem métereken, hanem centimétereken múlhat a saját és utasaink biztonsága, a velünk közlekedő többi autóvezető és gyalogos biztonságáról nem is beszélve. A közúti közlekedés során nem kapunk arra lehetőséget, hogy „csak egy kicsit később” fékezhessünk és álljunk meg, így érdemes alaposan végiggondolnunk, hogy miért is fizetünk kicsit többet a sokkal jobb prémium abroncsminőségért.
Az egyik legszembetűnőbb különbség a prémium és budget abroncsok között a nedves vagy jeges úton való féktávolság hossza. Egy prémium téli abroncsokkal szerelt személyautó 60 km/h sebességről nedves útfelületen átlagosan 15%-al rövidebb fékúton áll meg, mint az olcsó abroncsokkal szerelt ugyanolyan személygépkocsi. A csúszós, jeges útfelületen a különbség még látványosabb: egy prémium téli abroncsokkal szerelt személyautó 40 km/h sebességről már 20%-al rövidebb fékúton áll meg, mint a budget abroncsokon fékező ugyanolyan gépkocsi.
„Amikor prémium abroncsot választunk, akkor nem a márkajelzést, hanem a legújabb fejlesztések szerint kialakított mintázatot és optimális abroncskeveréket kapunk, amely a budget kategóriás opciókkal összehasonlítva átlagosan 15%-kal jobb tapadást és 15-20%-kal rövidebb féktávolságot jelent. Az európai tesztpályánkon végzett folyamatos tesztjeink során több alkalommal is egyértelművé vált, hogy a prémium gumik egyszerűen jobban teljesítenek nyári és téli körülmények között, valamint száraz és nedves úton egyaránt. Mivel a gumiabroncs a gépjármű egyetlen olyan része, amely közvetlenül érintkezik az úttesttel, így a prémium abroncs egy hosszú távú befektetés önmagunk, családunk és a közlekedés többi résztvevőjének biztonsága szempontjából egyaránt” – mondta Barcsik Ákos, a cég főmérnöke.
Korcsolyapálya az utakon
Vezetési rutintól függetlenül, a legtöbb sofőrrel előfordult már legalább egyszer, amikor az autója nem reagált a kormánymozdulatokra és úgy tűnt, mintha önálló életre kelt volna. Ilyenkor a havas, vagy jeges úton tapasztalt élményeinkre gondolunk, azonban legtöbben elfelejtjük, hogy az ősszel és télen is egyre gyakrabban előforduló zivatarok vagy felhőszakadások során hirtelen lezúduló esőben is elveszthetik tapadásukat az abroncsok, a kevésbé ismert aquaplaning, vagyis felúszás miatt.
A felúszás kialakulásakor az abroncsok nem tudnak elegendő vizet kiszorítani a jármű alól. Egy kisebb esőben, amikor az utakra körülbelül 1 mm folyadék esik, egy 90 km/h sebességgel haladó személyautó első kerekein lévő abroncsoknak körülbelül 4-5 liter vizet kell kiszorítaniuk másodpercenként. Egy nagyobb esőzéskor, amikor körülbelül 1 centiméter víz kerül és ül meg az utakon, egy ugyanekkora sebességgel közlekedő személyautó első kerekein lévő abroncsoknak másodpercenként 45-50 liter vizet is el kell vezetniük.
A cég belső tesztjei szerint az olcsó abroncsok egy bizonyos sebességig kellő tapadást és vonóerőt biztosítanak, de vannak olyan budget márkák, amelyek magas sebességen már képtelenek a nagy mennyiségű víz kiszorítására, így a gépkocsi szinte minden figyelmeztetés nélkül, irányíthatatlanul „korcsolyázni” kezd az autóvezető alatt. A prémium abroncsok tervezési, kutatási és tesztelési fázisában pontosan ezeket a jelenségeket küszöbölik ki, hiszen az aquaplaning a legkritikusabb ponton jelentkezhet, így autópályán és nagy sebesség mellett is. A cég azt ajánlja az autósoknak, hogy hosszabb utazások előtt mindig ellenőrizzék a profilmélységet is, és még jóval a jogszabályban meghatározott 1,6 mm minimum profilmélység elérése előtt cseréljék le gumijaikat, mivel 3 mm-es profilmélység alatt az abroncsok már jelentősen veszíthetnek teljesítményükből és így értelemszerűen nő az felúszás kialakulásának kockázata is.
