A Magyar Békekör szombaton jelentette, hogy az Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották Henry Kissingert. Az eseményt – Borisz Csetveruskin akadémikus jelentette be pénteken.
Az Egyesült Államok elnökének egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, majd az amerikai kormány külügyminisztere a globális problémákról szóló tanulmányai miatt nyerte el a tisztséget. A 93 éves politikus az enyhülési politika egyik megalapozója volt. 1973-ban Nobel békedíjjal tüntették ki a vietnami háború befejezését szentesítő párizsi béke-megállapodásért.
Csetveruskin kiemelte Kissinger művei közül a „Nukleáris fegyverek és külpolitika”, „A fehérházi évek” és a „Kell-e Amerikának külpolitika?” címűt. Henry Kissingert számos amerikai állami kitüntetésben részesítették, köztük az elnök Szabadság Érdemrendjével tüntették ki, az Egyesült Államok legmagasabb civil kitüntetésével, melyet azok kaphatnak, akik kiemelkedő munkával szereztek érvényt az amerikai nemzetbiztonsági érdekeknek, és járultak hozzá a világ békéjéhez.
Kissingerrel együtt az Orosz Tudományos Akadémia tagjává választottak további hat béke Nobel-díjast: Serge Haroche és Martinus Veltman fizikust, Roger D. Kornberg, Jean-Pierre Sauvage és Dan Shechtmann kémikust és Kenneth J. Arrow közgazdászt.
A Magyar közszolgálati média nem adott hírt Kissinger és a többi béke Nobel-díjas megválasztásáról az Orosz Tudományos Akadémia tagjává – jegyezte meg a Békekör.
