A gazdasági tárca benyújtotta az őszi adócsomagot az Országgyűlésnek, amelynek legfontosabb eleme a köztehercsökkentésen és a versenyképesség növelésén túl az adóbürokrácia csökkentése – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Amennyiben a javaslatot megszavazza a parlament, egyebek mellett nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában emelkedik az alanyi mentesség értékhatára és egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is.
A közlemény szerint december 31-ig érdemes minden kisvállalkozónak átgondolnia a katára (kisadózók vállalkozások tételes adójára) váltást, hiszen jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a kata bevételi határa. Az értékhatár felemelésének köszönhetően jövőre még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást, egyszerűbb könyvvezetést és kevesebb adminisztrációt ez a jelenleg is népszerű adózás mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak – írja a szaktárca.
Az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz. Az új, 8 millió forintos limitnek köszönhetően még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és fizetnie az államkasszának, sőt még áfabevallást sem kell benyújtania.
Az első házasoknak 24 hónapig – gyermekáldás esetén is – jár a havi 5 ezer forintos állami „nászajándék”. Vagyis az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is.
A kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégek több mint 80 százaléka jobban járna az NGM szerint. Jövőre az arány még tovább javulhat. A kormány támogatja a gyors növekedésű középvállalkozásokat is, ezért duplájára emeli a már kivázó cégeknél a kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatárt. A belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, azonban mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.
A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is. Jövőre senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehot fizetnie. Az eddig a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn.
A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az EU legversenyképesebb adóhivatalává válik azzal, hogy azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel. Jövőre debütál az adóhivatal új szolgáltatása, az úgynevezett támogató eljárás, amelynek lényege, hogy a NAV nem ellenőriz, nem szankciónál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében – írták.
Az étel- és italautomaták a piaci szereplők kérésére az úgynevezett automata felügyeleti egység (AFE) nélkül még 2017. június 29-ig üzemeltethetőek. Szintén a piaci igényeknek megfelelve az új jövedéki adótörvény főbb rendelkezései 2017. április 1-jén lépnek hatályba – ismerteti közleményében az NGM.
Jövőre a törvényjavaslat szerint a vendéglátóhelyeken az élőzene szolgáltatás költségként, ráfordításként elszámolt díja után adókedvezményt lehet igénybe venni, melynek mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka.
Jövőre elkészíti a NAV az szja bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást vagy ezt a munkáltató nem vállalta.
Forrás: MTI
