Vinnai János: A digitalizációs sebesség óriási, és aki nem tart lépést a változásokkal, lemarad.
„Nem szabad költségként tekinteni a digitális megoldásokra, hiszen ezek olyan információ technológiai (IT) rendszerek, amelyek a hatékonyabb és gazdaságosabb működést szolgálják. A digitalizációs sebesség óriási, ezért aki nem tart lépést a változásokkal, lemarad” – nyilatkozta lapunknak Vinnai János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Informatikai Kollégiumának társelnöke, a BOKIK Etikai Bizottságának elnöke. Az informatikai szakemberrel az MKIK „Modern vállalkozások programja – Vállalkozz digitálisan!” elnevezésű projektje kapcsán beszélgettünk.
-Ha a vállalkozások informatikai hátterét vizsgáljuk, milyen helyzetben vannak Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégei?
Ezt szakmai szempontból két részre kell bontani. Egyrészt a megye informatikai vállalkozásai viszonylag jó helyzetben vannak, zömükben naprakészek, legnagyobb problémájuk jelenleg, hogy nem találnak elegendő szakembert. De összességében abszolút felkészültek arra – szinte kivétel nélkül – hogy kiszolgálják a megye egyéb iparági vállalkozásainak informatikai szükségleteit. A másik oldalon viszont, ha azokat az iparágakat vesszük, ahol az informatika nem cél, hanem hatékonyságnövelő eszköz, a mikro és kis-vállalkozások körében óriási a lemaradás. A nagyvállalatok és a multinacionális vállalatok sokkal előrébb járnak.
-Konkrétan mit jelent esetünkben ez a lemaradás?
Sokrétű a hátrány. Nem képesek fogadni és befogadni az új technológiákat, applikációkat. Az IT által szolgáltatott információk messze nem naprakészek. A vállalkozók például azt mondják, forráshiány miatt nincs lehetőségük fejleszteni, valójában azonban az informatikától való távolságtartás a legnagyobb probléma. Ez korosztályos gond is, de szemlélet kérdése is, hiszen a legtöbb esetben a mindennapi gazdasági, üzleti ügyek, problémák fontosabbá válnak, mint a jövő. Nem gondolnak a cégvezetők arra, mi lesz egy, két vagy három év múlva. Persze modern informatika nélkül nem is tudnak erről gondolkodni, mert nincs elegendő információjuk. Ez a 22-es csapdája. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ezt az ellentmondást, illetve a lemaradást felismerve vágott bele a vállalkozások szemléletformálásába. Kormányzati támogatással – a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – egy olyan infokommunikációs szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot hívott életre, amely a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget a digitális felzárkózásra.
-Hogyan, milyen módszerekkel lehetséges ennek a megvalósítása?
Nem egyszerű feladat, de a program, amit felvállaltunk, részben a médián keresztül eljuttatandó üzenetekkel, részben közvetlen kapcsolatteremtéssel – amely például szemléletformáló akcióprogramokat, konferenciákat, workshop-okat, személyes ismeretterjesztést, tényfeltárást, időnként szembesítést foglal magába – igyekszik ráébreszteni a vállalkozókat az informatika nélkülözhetetlenségére, hasznosságára. Ez ma már épp oly fontos, mint maga a 220 Volt. A megvalósítás érdekében az MKIK országos szinten 27, szakmailag kiválóan felkészült IKT tanácsadót alkalmaz, akik közvetlen kapcsolatot építenek ki a vállalkozásokkal, támogatást nyújtanak, tanácsot adnak. A cél az, hogy közelebb vigyék a cégek döntéshozóihoz az információs és kommunikációs technológiákat. A mi megyénkben két ilyen tanácsadó dolgozik, és ha a probléma fajsúlyosabb, segítséget kérhetnek az úgynevezett vezető tanácsadóktól, vagy a projekt irányítóitól, akik országos szinten felelnek a projekt sikeréért. A személyes, szóbeli tájékoztatás mellett rendelkezésre állnak olyan digitális, szemléletformáló tartalmak, demonstrációs anyagok is, amelyek „megtámogatják” a tanácsadók munkáját. Van egy úgynevezett Voucher programunk, amelynek keretében a kkv vezetők, tulajdonosok megismerhetnek rengeteg alkalmazási lehetőséget, azokat kipróbálhatják, megtanulhatják és kedvező feltételekkel szolgálatukba állíthatják. Ha mindezeknek az eszközöknek a bevetésével el tudjuk azt érni, hogy az adott cég megkapja a „digitálisan felkészült vállalkozás” minősítést, akkor a GINOP programban bizonyos, de jelentős támogatásintenzitási kedvezményeket kaphat a cég informatikai helyzetének javítására. Ez a támogatás új IT technológiák, korszerű informatikai megoldások beszerzésére vonatkozik.
-A piac ezek szerint nem elég kényszerítő erő? Nem ösztönzi a vállalkozásokat arra, hogy önmaguktól fejlesszék informatikai hátterüket?
Ha a piac kiszámíthatóbb lenne, vagyis a kkv-k egy adott esztendőben már látnák a következő év szerződéseit, megrendeléseit, akkor elmondhatnánk, hogy ez is inspiráció. De amikor a mindennapi betevő falat után loholnak – ez kereskedelemben, gyártásban, szolgáltatásban is jellemző –, akkor sajnos a „mi fontos, és mi nem fontos” mérlegelésekor ez az igény háttérbe szorul. És sajnos ezzel a jövőről mondanak le, ami végzetes probléma.
Ezen a ponton beszélnünk kell az állami szférában az utóbbi időszakban megvalósított informatikai fejlesztésekről, amelyek messze meghaladják a kkv vállalkozások informatikai felkészültségét. Ma már olyan ügyrendi folyamatok intézhetők informatikai támogatással, kényelmesen, amelyeket – a szóban forgó hiányosságaik miatt – a digitálisan felkészületlen vállalkozók nem is tudnak igénybe venni, vagy, aki igénybe veszi, az a könyvelőjén, az ügyvédjén keresztül teszi meg azt is csak néhány kötelező elem tekintetében (lásd adóbevallások). Ez tarthatatlan. A kkv méretű vállalkozásoknak szükségszerűen fel kell zárkózniuk, IT megoldások révén tudniuk kell cégüket irányítani.
-Hogyan állunk nemzetközi összehasonlításban?
KKV-k tekintetében az Európai Unióban is a „kullogók” kategóriájához tartozunk. Pedig, ha vállalkozóink iskolai végzettségét összehasonlítjuk más országok hasonló adataival, nincs mit szégyenkeznünk, semmi nem indokolja, hogy mi magyarok sereghajtók legyünk.
Ezért kell szemléletet formálni, váltani. És mivel ez egy egyirányú utca, nem lehet visszafelé közlekedni. A német gazdaság például annyira komolyan veszi a „digitális jövőt”, hogy külön stratégiát dolgoztak ki erre. Az Industry 4.0 stratégia lényege: az egész német gazdaság digitalizálása. Óriási program, Németország legnagyobb programja, amely nem csak a kkv-kat, de a legnagyobb vállalatokat is érinti. Hatalmas pénzt költenek rá. Azért fontos tehát az MKIK projektje, mert a digitalizációs sebesség óriási, és aki nem tart lépést a változásokkal, lemarad.
