A Greenpeace Magyarország arra kéri a Baranya Megyei Kormányhivatalt, hogy függessze fel a paksi bővítés környezetvédelmi engedélyezését. [1] Több olyan vizsgálat is folyamatban van ugyanis, amelyek alapvetően befolyásolhatják az engedélyeztetést: három ügyben az Európai Bizottság, egy továbbiban pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság vizsgálódik. A Greenpeace megítélése szerint ráadásul az új paksi blokkokról készült hatástanulmány annyira hiányos és homályos, hogy az alapján nem bírálható el az engedélykérelem. A döntés elhalasztása lehetőséget adna a kormánynak arra is, hogy újabb, a paksinál szélesebb körben tartson közmeghallgatásokat, tájékoztassa a lakosságot, és tisztázza a beruházással kapcsolatos kérdéses pontokat.
A Greenpeace elsősorban azért kéri az eljárás felfüggesztését, mert két olyan adatnyilvánosságról szóló vizsgálat van folyamatban, amelyek alapvetően érintik az engedélyezési eljárásban résztvevő „ügyfelek”, így a környezetvédelmi szervezetek jogait is. A beruházás kapcsán az Európai Bizottság 2015. november 9-én pilot eljárást indított, mivel a Bizottság szerint felmerül annak gyanúja, hogy a paksi beruházás kapcsán a polgárok nem jutnak hozzá olyan releváns környezeti adatokhoz, amelyekhez joguk van, és amelyek a mindennapi életüket közvetlenül érinthetik. Ezen felül a Paks II-ről kötött szerződések ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság is vizsgálatot folytat az Energiaklub kezdeményezésére.
A Greenpeace Magyarország álláspontja szerint a folyamatban lévő vizsgálatok miatt fel kell függeszteni a környezetvédelmi engedélyezési eljárást, mert az engedély megadásáról szóló döntést érdemben befolyásolhatják a vizsgálatok eredményei. Emiatt a Greenpeace a hatósági eljárások szabályairól szóló törvényre [2] hivatkozva indítványozta az engedélyezési eljárás felfüggesztését mindaddig, amíg a vizsgálatok le nem zárulnak.
A Greenpeace szerint az eljárás felfüggesztését indokolják az Európai Bizottság további vizsgálatai is. Paks II ügyében a Bizottság két eljárást is indított: vizsgálja, hogy Magyarország megsértette-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat, és tisztázni kívánja a beruházáshoz nyújtott állami támogatás ügyét. Októberben a kormánynak az aarhusi egyezményt felügyelő bizottság előtt is magyarázkodnia kellett. Ez a nemzetközi egyezmény biztosítja környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférést, és nyilvánosság döntéshozatalba való bevonását.
Mindezeken felül, a környezetvédelmi engedély kiadását megelőző hatásvizsgálati eljárás egy olyan dokumentumra alapoz, amely rendkívül fontos kérdéseket csak homályosan, vagy egyáltalán nem tárgyal – ahogy azt a nyáron nyilvánosságra hozott véleményében megállapította a Greenpeace. A paksi blokkokról készült hatástanulmány például nem tartalmaz konkrétumokat a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok kezelésével, valamint az erőmű majdani leszerelésével kapcsolatban, a benne leírt építési és üzemeltetési ütemterv pedig nincs összhangban a beruházásért felelős kormánybiztos állításaival. Az sem mellékes, hogy bár a beruházás tervezett költsége Magyarország GDP-jének 10%-a, a hatástanulmány nem foglalkozik a bővítés gazdaságosságával és finanszírozásával, nem veti össze más energiatermelési lehetőségekkel.
A Greenpeace álláspontja szerint az engedély kiadásáról szóló döntés elhalasztása lehetőséget teremtene arra, hogy Pakson kívül másutt is közmeghallgatásokat tartsanak. Mivel a környezeti hatásvizsgálat az egyetlen eljárás, ahol az állampolgári részvétel lehetősége valamilyen formában biztosított, így különösen fontos, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosságot tájékoztassák, és tisztázzák a menet közben felmerült kérdéseket. Hiszen az atomerőmű bővítése nemcsak Paks lakosságát, hanem az ország minden egyes lakóját érinti.
