Látványos demonstrációval és „Tiszta Adriát! Olaj helyett megújulókat!” feliratú transzparensekkel indított aláírásgyűjtést a Greenpeace ma délelőtt Budapesten. A szervezet az Adriai-tenger horvát partjainál tervezett olajkitermelés ellen tiltakozik.
A horvát kormány 2015 elején ugyanis öt olajipari cégnek adott engedélyt olajkitermelésre, így hamarosan fúrótornyok lephetik el a magyar turisták által is kedvelt horvát tengerpart horizontját. A Greenpeace célja, hogy 100%-ban megújuló energiaforrások lássák el energiával az Adriai-tenger horvát parti régióit. A petícióhoz augusztus végéig a tisztaadriat.hu oldalon lehet csatlakozni.
Most bárki lehet Greenpeace-aktivista! Aláírásgyűjtőink egész augusztusban kint lesznek Budapest és a nagyobb vidéki városok utcáin, és a hatalmas fotófal előtti igazi greenpeace-es aktivistacsónakba ülve bárki csatlakozhat a kampányhoz.
A tervezett horvátországi fúrótornyok mindössze 10 km-nyire helyezkednének el nemzeti parkoktól, és olyan történelmi városoktól, mint például Dubrovnik. Az olajkitermelési tervekkel a horvát közvélemény többsége nem ért egyet, és a lakosság 74%-a népszavazással döntene a kérdésben. A Greenpeace Magyarország Tiszta Adriát! elnevezésű kampánya ehhez a tiltakozó mozgalomhoz csatlakozik most, hiszen mint ahogy itthon, nemzetközi szinten is azért küzdünk, hogy a jövőnket évtizedekre befolyásoló energiapolitikai kérdésekről valódi társadalmi egyeztetés folyjon.
Az olajkitermelés mindig nagy veszélyt jelent az élővilágra, ám az Adriai-tenger részleges zártsága miatt ez ott különösen nagy kockázattal járna. Egy esetleges olajkiömlésnek nemcsak a magyarok által is annyira kedvelt turizmusra, de a kulcsfontosságú halászati iparra és az Adriai-tenger érzékeny élővilágára is végzetes hatása lenne. A lassú áramlatok miatt ugyanis a vízcserélődés akár 80 évig is eltarthat – a köves partszakasz miatt pedig a kiömlött olaj eltakarítása rendkívül bonyolult és drága lenne. Pedig a delfinek, teknősök mellett itt él a Föld egyik leginkább veszélyeztetett állatfaja, a mediterrán barátfóka is.
Horvátországban 30%-kal magasabb a napsütéses órák száma, mint Németországban. Az adriai ország mégis az egyik legelmaradottabb EU-tagállam a napenergia hasznosítása terén. Mindeközben egy 2014. júniusi felmérés szerint a horvátok több mint 90%-a támogatja, hogy az ország energiapolitikája a megújuló energiahordozók használatán alapuljon.
Ráadásul a horvát partok mentén kitermelni tervezett olaj elégetése további sok millió tonnányi üvegházhatású gáz kibocsátásához vezetne, pedig a globális felmelegedést már most is csak úgy tudjuk a kritikus 2°C-os szint alatt tartani, ha az eddig feltáratlan szénhidrogénkészleteket (olaj, gáz, szén) a földben hagyjuk. A Greenpeace álláspontja szerint felelőtlen és etikátlan e hatásokat figyelmen kívül hagyni, főleg néhány hónappal a 2015. novemberi párizsi klímacsúcs előtt, amely kulcsfontosságú lesz a klímaválság elleni küzdelemben.
A magyarországi horvát nagykövetségnek címzett petícióval most bárki tehet azért, hogy ne kezdődjön olajkitermelés az Adriai-tenger horvát partjainál, és hogy Horvátország elkezdje építeni a 100%-ban megújulókon alapuló jövőjét.
