A horvát kormány az Adriai-tenger horvát szakaszának mintegy 90 százalékát kívánja megnyitni a kőolaj- és földgázkitermelés előtt, ezért 2015 elején kiadta az olajfúrási engedélyt az első öt olajcégnek. A fúrótornyok mindössze 10 kilométernyire lennének a parttól, így olyan történelmi városoktól mint például Dubrovnik, vagy olyan fontos természeti kincsektől, mint a Mljet Nemzeti Park. A fúrótornyok számát nem korlátozták: a vállalatok annyi platformot telepíthetnek, amennyit akarnak.
Mi a Greenpeace kampányának a célja?
A Greenpeace azt követeli, hogy a horvát kormány vonja vissza olajkitermelési terveit, és ne veszélyeztesse az Adriai-tenger élővilágát, valamint a horvát gazdaság húzóágazatának számító turizmust. Ezen túl pedig azt kérjük, hogy kezdje meg egy megújulókon alapuló energiastratégia kidolgozását, hiszen a legutóbbi horvátországi felmérés szerint a horvátok több mint 90%-a is ezt támogatná.
Milyen az olajfúrási tervek társadalmi megítélése Horvátországban?
A horvát kormány tervei ellen felszólaló legerősebb csoport az SOS az Adriáért nevű koalíció, melyet a Greenpeace Horvátország, a Zöld Fórum szövetség tagjai (a Zelena Akcija/Föld Barátai Horvátország, a Sunce, a Zelena Istra, a Žmergo és a BIOM) és a WWF Adria hoztak létre.
A zöld koalíció kampányának köszönhetően az olajfúrás terve mára a horvát nyilvánosság egyik központi témája lett és a lakosság többsége ellenzi az olajkitermelést: a legutóbbi felmérésen a megkérdezettek 74%-a úgy nyilatkozott, hogy ilyen horderejű ügyben népszavazást kellene kiírni. A határon átnyúló hatásokat vizsgáló folyamatok véleményezésébe pedig bekapcsolódott Szlovénia és Olaszország kormánya is, amely tovább lassítja az olajkitermelési tervek megvalósítását.
A koalícióról a http://soszajadran.hr és a https://www.facebook.com/soszajadran oldalakon tudhatsz meg többet.
Az Adriai-tenger olasz szakaszán évek óta folyik az olajkitermelés. Az ellen miért nem tiltakozik a Greenpeace?
Olaszországban 1960 óta folyik az olajkitermelés. A Greenpeace már évek óta és jelenleg is kampányol az olaszországi olajkitermelési projektek ellen. Az Adriai-tenger horvát szakaszán azonban még nem kezdték el a fúrásokat, a jelenlegi petíciónkkal ezt szeretnénk megakadályozni.
Mit tehetek én? Hogyan támogathatom a kampányt?
Írd alá petíciónkat a tisztaadriat.hu oldalon. Az aláírásokat 2015. szeptemberben fogjuk átadni a horvát nagykövetségnek. A magyar aláírásgyűjtéssel egy időben a régió többi országában (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia) is zajlik a kampány, hogy együtt mutassuk meg: az Adriai-tengernél nyaraló külföldi turisták sem akarnak olajfúró tornyokat.
Mi az esélye annak, hogy megakadályozzuk az olajkitermelés elindulását?
A jelentős projekteket a döntéshozók gyakran kész tényként állítják be. A befektetők ilyenkor azzal érvelnek, hogy a projekt már túlságosan előrehaladott állapotban van ahhoz, hogy leállítsák. A horvát Adrián végzett olajkitermelés terve azonban még messze nem visszafordíthatatlan. A horvát törvények értelmében a kormányzatnak és a vállalatoknak 2015 áprilisáig kellett volna aláírniuk a koncessziós szerződéseket. Ezt a határidőt azonban sikerült kitolni, így a szerződések máig nincsenek aláírva. Ebben nagy szerepet játszott a Szlovénia és Olaszország kormányai által elindított, határon átívelő környezeti hatásvizsgálat, valamint az SOS az Adriáért koalíció kampánya.
A koalíció kampányának köszönhetően a horvát közvélemény egyre nagyobb ellenérzésekkel figyeli a terveket. 2014 októberében még a horvát közvélemény 60%-a támogatta az olajkitermelést, 2015 nyarára ez a szám már 30%-ra csökkent. A horvátok 52%-a kifejezetten ellenzi az olajkitermelést, és 74%-uk népszavazással kíván dönteni a kérdésről. Egyre több önkormányzat (Dubrovnik-Neretva, Šibenik-Knin) csatlakozott már a tiltakozáshoz, és az SOS az Adriáért koalíció folyamatosan bővül. E növekvő koalíció támogatásával mi, magyarok is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megvédjük az Adriai-tengert az olajkitermeléstől.
Milyen cégek kaptak eddig engedélyt a horvát kormánytól az olajkitermelésre?
A horvát kormány eddig 10 területre adott ki engedélyt, az Adriai-tenger horvát szakaszának több mint egynegyedére. Ezekből hetet az OMV kapott meg és a Marathon Oil, kettőt a részben a MOL által irányított INA, egy-egy szelvényre pedig az Eni és a Medoilgas nyert jogosultságot.
A jelenlegi tervek szerint a kiválasztott vállalatok maximum 6 éves időszakra nyertek feltárási jogot. Amennyiben találnak megfelelő mennyiségű olajat, a területen akár 30 évig végezhetnek kitermelést.
Az olajkitermelés megakadályozása nem okoz kárt a horvát gazdaságnak?
Azt gondoljuk, hogy éppen a horvát kormány az, amely kárt tesz a saját gazdaságának azzal, hogy a horvát GDP 15%-át adó turizmust és az idegenforgalomból élők százezreit teszi ki a tervezett olajkitermelés okozta veszélyeknek.
Ráadásul ma még azt sem tudni, mekkora olajtartalék rejtőzik a horvát tengerpart mentén. Az viszont biztosan elmondható, hogy az olajkitermelésből várható bevétel az első öt évben elhanyagolható mértékű lenne az ugyanezen időszakban a turizmusból várható jövedelemhez képest.
A klímaválság már ma is hatalmas költséget ró a Föld minden lakójára. Már most is látjuk a pusztító hatásokat: az árvizeket, a szárazságokat, a szélsőséges időjárási eseményeket, az ezekből fakadó terménykieséseket a mezőgazdaságban, és a sor még hosszan folytatható. 2015-ben újabb fosszilis csapokat megnyitni nemcsak erkölcsileg, de anyagilag sem jó befektetés.
Mikor kezdődhetnek el a fúrások?
Az olajkitermelést megelőző feltárás legkorábban 2018-ban indulhatna el, de ehhez a horvát kormánynak először alá kell írnia a szerződéseket az olajcégekkel. Ezt eredetileg idén áprilisra tervezték, de máig nem történt megi. Egyelőre az olajkitermelési tervek tehát korai stádiumban vannak. Együtt, összefogással még meg tudjuk állítani.
Mekkora olajkincs rejtőzik a horvát Adria mélyén?
Jelenleg nem tudjuk pontosan. Eddig csak szeizmikus vizsgálatokat végeztek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy elsősorban a közép- és dél-adriai szektorokban lehetnek jelentősebb olajkincsek. De bármekkorák is a készletek, az adriai tengerpart horvát szakaszának megnyitásával az olajipar mindenképp veszélyeztetné nemcsak Horvátország, de az egész térség idegenforgalmának jövőjét.
Mi lenne a következménye egy olajkitermelésből származó balesetnek az Adriai-tenger horvát szakaszán?
Egy olajömléssel járó baleset katasztrofális lenne az Adrián. Elég csak „az olajipar Csernobiljaként” ismert Deepwater Horizon 2010-es katasztrófájára gondolnunk. A tengerbe került 760 millió liternyi olajból 1 millió liternyi (!) máig a tengerfenéken van, többek között a delfinek tömeges halálát okozva.
A tengerbe kerülő olaj évtizedekre tönkretehetné az érzékeny adriai élővilágot. A delfinek, teknősök mellett itt él a Föld egyik leginkább veszélyeztetett állatfaja, a mediterrán barátfóka is. De a szennyezés minden bizonnyal elérné a nyaralók által kedvelt strandokat is, mely a horvát gazdaság egyik húzóágazatának, a turizmusnak az összeomlásához vezethetne.
A tengeri olajkitermelésben az jelenti a legnagyobb kockázatot, ha hirtelen jelentős mennyiségű olaj kerül egy kisebb, elzárt területre, mint amilyen az Adriai-tenger is. Az Adriai-tenger részlegesen zárt tenger, lassú áramlatokkal, így vízállománya nagyon lassan cserélődik – akár 80 évig is eltarthat, amíg a tengervíz egésze kicserélődik.
A sziklás tengerpart miatt pedig akár 30 évig is elhúzódhatna megtisztítani a vizet egy olajkiömlést követően. Ráadásul a Horvátországnál kiömlő olaj az egész adriai partvonal mentén elterjedne, mert az áramlat a keleti (horvát) part mentén délről északra, majd a nyugati (olasz) partok mellett északról délre tart. A tengeri ökoszisztémákra és a természetvédelmi területekre nézve tehát akár egyetlen baleset is katasztrofális lehet, de a gazdasági és ökológiai károk mértéke is felbecsülhetetlen lenne.
A fúrási munkálatok az élővilágot is érintenék?
Az olajfúrási munkálatok egyértelműen veszélyt jelentenek a tengeri élőlényekre. Az Adria horvát szakaszán él a mediterrán barátfóka, amely ma az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj a Földön, valamint 220 palackorrú delfin, teknősök, de időnként bálnafajok is felbukkannak.
A tengeri élőlényeket már az engedélyek kiadása előtt is komoly veszélynek tették ki. A kőolaj- és földgáztartalékok felmérése érdekében engedélyt adtak szeizmikus vizsgálatok elvégzésére a tengerfenéken. Ennek keretében 2013 szeptembere és 2014 januárja között 230 és 250 decibel közötti hangrobbanásokat idéztek elő, amelyek nincsenek kedvező hatással a tengeri élőlények egészségére.
www.tisztaadriat.hu
