Szárnypróbálgatás, az első szerelem fellángolása, veszteség és a felnőtté válás útján elindulás – ez jellemez egy felnőtt kor küszöbén álló átlagos fiatalt. Graham Joyce A katicák éve című regénye az önkeresést állítja középpontba, de a drámát misztikummal kombinálja, ami által kilép a műfaji keretek.
Ráadásul a cselekmény nem napjainkban játszódik, hanem az 1970-es években Nagy-Britanniában, így az akkori helyzet remekül kiegészíti mind cselekményileg, mind hangulatilag a főszereplő történetét.
1976 nyarán játszódik a történet, amely nemcsak a perzselő forróság, hanem a katicabogár-invázió miatt is emlékezetes. A tizenkilenc éves David Barwise számára is mindenképpen örök emlék marad a táborban vállalt nyári munka során események, illetve szerzett tapasztalatoknak köszönhetően. A fiú ugyanis rögtön két szerelmi afférba is belebonyolódik: egyikük egy kétségtelenül szörnyeteg férfi felesége, míg másikuk egy bájos Yorkshire-i fiatal lány. Történik mindez aközben, hogy próbál beilleszkedni a személyzetbe, akik között színpadias, rasszista, agresszív és valóban kedves ember is, és a megtalálni a közös hangot felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. David nemcsak avégett kötött ki a táborban, hogy elmenekülhessen otthonról, hanem hogy kideríthessen részleteket a régóta elhunyt édesapjáról. Hogy mi a kapocs? Egy fénykép: apja pont ezen a parton lett lefotózva. Majd aztán miközben belebonyolódik a Nemzeti Front felemelkedésébe, a táborban és a parton egy öltönyös férfi és egy fiú szellemét kezd el látni.
A Katicák évében biztos elbeszélést kapunk Graham Joyce-tól: tökéletes időbeli elhelyezéssel és „díszlettel” a könyv autentikus betekintést nyújt az 1976 körüli brit életbe és attitűdbe. A karakterek mindegyike meggyőző, a maga személyes tennivalóival, hibáival és démonaival. Különlegessége még a regénynek, hogy a központi figurán, Daviden keresztül kerül górcső alá minden és mindenki. A nyári tábor látszólag ártatlan környezet valami vészjóslót és felkavarót rejt – vagy mindez csipán David képzeletének játéka? Joyce járatosan építi fel a feszültséget és intrikát, ahogyan óvatosan, fokozatosan lebbenti fel a fátylat.
A regény egyúttal mintha időkapszula érzetét keltené, ami annak köszönhető, hogy bár a nem olyan régmúltba repít, valamennyire feledésbe merült korszak ez. Szinte tapintani lehet a közeledő végzetet, amelyhez nemcsak az észlelt irány járul hozzá, amely felé az ország halad, hanem a Davidet érintő táborbeli események is.
A katicák éve egyszerű stílusa ne tévesszen meg, mert a lebilincselő, meglepő, ugyanakkor élményt ad. A katicák évével nem lehet melléfogni. Remek dialógusok viszik előre a történetet, a balsorshangulatot és komorságot pedig humor ellensúlyozza. Erős vizualitásával, rejtélyességével és drámaiságával Graham Joyce szellemtörténete nem a könnyen elfeledhető, laza és klisés nyári olvasmányok közé tartozik.
