A kormányzati energiapolitikához illeszkedve újra felmerült Borsod-Abaúj-Zemplén megye szénvagyonának kitermelése, hasznosítása. Az ágazatban érdekelt cégek, szervezetek részvételével kerekasztal megbeszélést tartottak csütörtökön a Megyeházán, ahol az Eurocoal nemzetközi szenes érdekképviseleti szervezet vezetőivel tanácskoztak.
„A téma fontosságát gondolom nem kell ecsetelnem, hogy a keleti határainkon egy egészen sajátos geopolitikai helyzet kezd kialakulni” – utalt az energiabiztonság megteremtésének fontosságára a házigazda Riz Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke, amely nem csak politikai, hanem gazdasági következményei is vannak. Utalt arra, hogy a második Orbán-kormány 2010 után sajátos, nemzeti alapokon álló energiapolitikát dolgozott ki. nem véletlenül készült el a 2030-ig szóló nemzeti energiastratégia, amely hosszú távra meghatározza az irányokat. További dokumentumok készülnek a hazai szénvagyonról és annak lehetséges hasznosítási lehetőségeiről. A dokumentumok készítői is jelen vannak a tanácskozáson.
„ Nem vagyunk magunk” – jelentette ki az alelnök, amit az is jelez, hogy a megyei önkormányzat tagja az Eurocoal nevű nemzetközi szenes érdekképviseleti szervezetnek, amely vezetői meghívására megyénkbe látogattak. „Jó párbeszédet folytatni azokkal , akik jobban felkészültek Európa energiapolitikájából és az ehhez kapcsolódó sajátos gazdasági mozgásokból”- utalt a brüsszeli vendégekre Riz Gábor. Röviden méltatta a decemberben, a megyei önkormányzat kezdeményezésére ernyőszervezetként, az ágazatban érintetteket összegyűjtő szénklaszterre.
Brian Ricketts, az Eurocoal főtitkára a szervezet bemutatva elmondta, hogy 2002-ben alapították, de az előzményei visszanyúlnak 1952-ig, amikor létrehozták az Európai Szén- és Acél Közösséget. Mára az Eurocoalnak 20 országból 35 tagja van. A világ szénpiacának változásának az érzékeltetésére elmondta, hogy évszázada az Egyesült Királyságban évente 300 millió tonna szenet termeltek ki, amivel Európában az élen volt. Most Kína a világelső, tízszer ekkora, 3 milliárd tonnás teljesítménnyel. Európa továbbra is jelentős kitermelő, de évi 200 millió tonna szenet importálnak. Ez azért is fontos, mivel a villamos energia jelentős részét szénből állítják elő, minden előállított személygépkocsi mintegy fél tonna szenet igényel. A kőolajjal és a földgázzal szemben a világ országainak a többsége rendelkezik kitermelhető szénkészlettel és olcsóbb is. Az unió a kőolaj importra költi a legtöbbet. Amennyiben ezt csökkenteni lehetne, akkor többet fordíthatnának például a kutatásra.
A szénimport is a közösségen kívülről jön, negyede Oroszországból. Amennyiben ez kiesne tudnák pótolni Dél-Afrikából. Brian Ricketts kijelentette: Európa számára továbbra is fontos a szénkitermelés és kereskedelem.
Pawel Smolen, az Eurocoal elnöke a szén politikai aspektusairól szólt. Felemlítette a dekarbonizáció (széntelenítés) fogalmát, amelyet a széndioxid kibocsátással kapcsolatban szoktak a leggyakrabban emlegetni. A hatása még mindig nem bizonyított a klímaváltozásra, de van rá forgatókönyvük. „Befektetések az új technológiákba, amely minden esetben a széndioxid kibocsátás csökkenésével jár”- adta meg a választ. Felhívta a figyelmet a fűtés és villamosenergia előállítás technológiájának a korszerűsítésére is, amelyek környezetvédelmi érdekeket is szolgálnak. „A cél: a dekarbonizáció ne jelentse a szén, mint fűtőanyag teljes kivonását”- fogalmazta meg Pawel Smolen, mivel a szénből származó energia olcsó és folyamatosan elérhető.
Az Eurocoal elnöke kitért arra is, hogy sokan nem szeretik a szenet Európában, amivel nem értenek egyet. Ráadásul az egyébként is tőkeigényes ágazat helyzetét tovább nehezíthetik, ha olyan emissziós feltételeket szabnak amelyek akár meg is duplázhatják a beruházás költségeit. Ésszerű határokra van szükség. „Nem szabad lemondani a szénről, mint erőforrásról” – jelentette ki Pawel Smolen.
