Krimikből és thrillerből nincs hiány: a szerzők rendesen ellátják az erre éhes olvasókat szaftosabbnál szaftosabb sztorikkal – hiszen bizonyos fokig mindannyiunkat izgatnak a szenzációk, ha a szívünkre tesszük őszintén a kezünket. Richard Castle a Nikki Heat-sorozat harmadik részében minden igényt kielégít e téren egy bizarr gyilkossági üggyel és helyszínnel. Mindez viszont csak egy sokkal mélyebb, sötétebb és szövevényesebb ügy felszíne, amelyet megkapargatva sikerült felkavarnia a port a zavarosban – de nincs mit tenni, ha egyszer ez a szakmája. Az ügyes New York-i nyomozónő azonban még a legforróbb helyzetekből is kivágja magát.
Nikki Heatnek ezúttal egy igen pikáns helyen van jelenése, ugyanis egy szexklubban történt gyilkossági ügy kapcsán kell nyomoznia. Az áldozat kiléte pedig meglepőbb már csak nem is lehetne (ha azt vesszük, alapjáraton semmi keresnivalója nem lett volna ott): egy papról van szó. Azt bizonyára nem sejti, hogy eddigi legneccesebb „kalandjában” lesz része. Nincs azonban egyedül: a riporter Jameson Rookkal próbál pontot tenni az ügy végére.
A férfi segítségére pedig mindenképpen szüksége lesz Nikkinek: a nyomok New York legdurvább drogbárójához vezetik, és még egy emberjogi szervezet is képbe kerül, amely éppen most, mintegy ráadásnak, kipécézte magának a nyomozónőt; sőt, még egy ellenszenves, arrogáns CIA-ügynököt is kérdőre von. Ezek azonban csupán a puzzle darabkái, melyekből egy minden képzeletet felülmúló kép áll össze: mégpedig egy összeesküvésé, amelybe a hatóságok is vállig benne vannak. A lebukás veszélyétől fenyegetetten Nikkit ekkor el is távolítják a tűztől, s leszerelik, valamint bemocskolják becsületét – nem éppen a legjobb az időzítés, mikor egy hadnagyi előléptetés volt kilátásban. Egy rakás ellensége van így, senkiben sem bízhat meg, és egyedül csak egy nem szakmabeli társa és bizalmasa van, James.
A Hőségriadó szerzője is épített örökzöld férfi-nő páros(ítás)ra. Ez nemcsak az ellenkező neműség, és az ebből adódó kémiai szikrák eshetősége miatt izgalmas (lesz is tűzijáték Nikkiben), hanem az eltérő személyiségek miatti humoros összezördülések biztosítják a szórakoztatást. Nikki szexi, erélyes, kemény (nő lévén ebben a szakmában muszáj is), James pedig nyomulós, rámenős, amilyennek egy riporternek lennie kell.
Ami a cselekményt illeti, az meglehetősen összetett, mert elég sok szálra bomlik, amelyek nagyon összegubancolódnak és messzire vezetnek – na de egy jó krimihez ez kell, feltéve, ha a szerző a végére ki tudja bogozni. A Hőségriadóban ezt Castle abszolválta, mert egy jól és gondosan átgondolt, felépített és megtervezett vázról van szó. A megelőző két részhez képesti fejlődés egyértelműen érezhető, ami alapján a továbbiakban még jobb könyveket remélhetünk tőle.
A tv-sorozat alapján íródott Nikki Heat-könyvsorozat (melyek között Richard Castle laza kapcsolatot teremt a főszereplőkön túlmenően is) hoz mindent, amit a kategóriában csak lehet: szövevényes, izgalmas, szórakoztató, romantikus. Épp emiatt alighanem mindkét nem képviselői megtalálhatják a számításaikat ennek a műnek az esetében – bár azért némi krimiszeretet aligha árt.
