Napjainkban egyre nagyobb és állandó visszhangot kap a környezet szennyezettségének szintje és növekedésének mértéke. Nem tudni, mi lesz, ha folytatódik ez a tendencia, de az valószínűsíthető, hogy nem sok jóra számíthatunk. Hugh Howey A siló sorozata a tekintetben valamennyire kapcsolódik ide, ugyanis egy olyan posztapokaliptikus világban játszódik, ahol a toxikus atmoszféra és a lerombolt környezet az embereket a felszín alá kényszerítette. 144 emelet mélyen lévő silóban a minden téren le- és beszabályozott társadalom osztályokba szerveződött – amelyben helyzetével és elfoglalt helyével (szokás szerint) nem mindenki elégedett.
A sorozat negyedik kötetében, a Megoldásban a tizennyolcadik seriffet, Juliette-t a felszínre száműzik – ami gyakorlatilag egyenlő a halálos ítélettel. A védőruhája – a többitől eltérően – olyan anyagokkal felszerelt, amelyek ellenállóak a külvilág radioaktív sugárzásával szemben. Ezzel nyer magának egy ki s időt – míg a levegője el nem fogy. Kint hatalmas felfedezésre jut: az általa ismert silón túl több is létezhet. El is dönti, hogy megpróbál bejutni a legközelebbibe, miközben hajtja a kérdés megválaszolása: vajon miként lett ilyenné a világ.
Mindeközben Juliette szívének legújabb választottja, Lukas a siló új polgármesterének árnyékává válik, ami által hozzájut számos titokhoz, s belátást nyer a protokollba. Az így birtokába került információk kritikusak, mert a siló alsóbb rétegéből páran ki akarják robbantani a konspirációt, akár vér- és emberáldozatok árán is. A Gépészet tehát ismét fellázad, haragjuk megállíthatatlanul tör föl és előre, s a hatalom letöréséig nem állnak meg.
Jól látható, hogy a cselekmény két szálon fut, melyek mindegyike, amellett, hogy nagyon izgalmas, a történet szempontjából fordulópontot jelent (hiszen az ötrészes Siló-sorozat csúcspontja A megoldás). Végre kiszabadulunk a silóból, s megnézhetjük, mi és ki van azon kívül; míg a silólakók is megunják az elnyomó rezsimet, s harcolni kezdenek a szabadságukért. A történet pedig rengeteg fordulatot tartogat, ami egyrészt Lukas egymásnak ellentmondásos lojalitásokba való belebonyolódásából, másrészt Juliette felfedezéséből ered, hogy nincsenek egyedül.
Mindemellett komoly társadalmi, szociológiai vonatkozása is van a sztorinak: a három osztály, amelyekhez értelemszerűen eltérő jogok, életkörülmények társulnak, önmagában feszültség- és konfliktuskeltő. Ehhez jön még a minden részletre kiterjedő, az élet minden területét leszabályozó törvények, melyek a mindennapokat rendkívül kötötté teszik. Miközben folyamatosan, rendíthetetlenül ott lebeg a levegőben a siló elhagyása és felszíni élet reménye.
Hugh Howey steampunk-jellegű világa bármennyire is hátborzongató, nagyon is reális jövőképet fest. A könyv egyáltalán nem hosszú (nincs kétszáz oldal), azonban mégis annyi minden történik, mint más regény esetében öt-hatszáz oldalon. Mindez bizonyítja az író tehetségét. Aki egy elgondolkodtató, sodró, velős történetre vágyik, annak kiváló választás A siló-sorozat, mely sokadik részében is feszültségteljes és megújulni képes.
