A címben jelzett településről elhíresült terrortámadás tragédiája örökre beírta magát a történelembe, de nemcsak a szakkönyvekbe, a sajtóba (illetve az emberek emlékezetébe), hanem a regényekbe is. Ugyanis számos szerzőt ihletett meg ez az esemény, amely valamilyen mértékben „visszaköszön”, erre alapozva a történetet, vagy csak alapötletként felhasználva azt. Az 573-as járattal Kristina Ohlsson az utóbbi kategóriába tartozik: ha épületek porig rombolásának veszélye nem is fenyeget, de a repülőgép-robbantás viszont ad elég indokot a rettegésre.
Az említett szituáció egy Stockholm-New York útvonalat repülő Boeing-járaton áll elő, ahol fenyegető levelet fedeznek fel a mellékhelyiségben. Az alku: négyszáz emberélet, cserébe egy kiutazási határozat visszavonásáért, és egy amerikai titkos börtön bezárásáért. Utóbbit a svéd kormány „ajándékozta” egy úgymond biztonsági kockázatot jelentő illetőnek, Zakaria Helifinek.
Az eset megoldása és az utasok megmentése – a már ismert – Alex Rechtre és Fredrika Bergmannra marad. A helyzetet tetézi, hogy előbbi fia rosszkor van rossz helyen: merthogy történetesen ennek a gépnek a másodpilótája. AZ 573-as járat hátborzongatóan realisztikus „terror(izmus)mese”, s nem pedig egy tipikus (talán happy enddel végződő) hollywoodi sztori. Ohlsson annyira kiszámíthatatlan cselekményt épített fel, hogy a vérnyomásunk garantáltan felszökik annyira, mintha mi is a gépen ülnénk. És a befejezés parádés.
Olvasás közben észnél kell lenni, hiszen három szálon csorognak az információk, illetve futnak a történések: a járatra, valamint a svéd és az amerikai kormányra is figyelni kell, aminek folyamán az olvasó is részesévé válhat a nyomozásnak, ha maga is, a szereplőkkel párhuzamosan, elkezdi összerakni a képet. Dupla szórakozás és jó kis agytorna ez.
Összefoglalva, Az 573-as járat hozza a szerzőtől megszokott színvonalat és izgalmakat, melyben a bűnözés és bűnüldözés egy újabb területébe nyújt bepillantást (ugyanis Ohlsson előszeretettel ássa magát bele ilyen témákba – meglehetősen jó munkát végez, így többi köteteire és érdemes egy pillantást vetni; biztosan mindenki talál az érdeklődésének megfelelőt). A regény, amint tehát azt a szerző „márkaneve” is biztosítja, a krimik között abszolút a minőségi kategóriát képviseli.
