Amikor hőszigetelésről beszélünk mindig a fűtési költségek csökkentésére gondolunk, pedig a megfelelő hőszigetelés az épületek belső komfortjához a nyári időszakban is elengedhetetlen. Arról nem is szólva, hogy az épületek 1 Celsius fokkal való hűtéséhez háromszor annyi energiára van szükség, mint 1 Celsius fokkal való felfűtéséhez. A nyár a pihenés, a feltöltődés időszaka is egyben. Ezért fontos, hogy lakásunk, hétvégi házunk, nyaralónk komfortja képes legyen számunkra biztosítani a nyugodt pihenés feltételeit akkor is, amikor szabadságunkat töltjük. Csend, belső klíma, biztonság…
Mégis sokszor találkozni olyan épülettel – különösen tető alatti helyiséggel –, ahol a nyári hőség elleni védelem nem megfelelő, olyannyira, hogy erős napsugárzáskor szinte már elviselhetetlenül magasra kúszik a hőmérséklet. Pedig az épületek nyári hővédelmével kapcsolatos követelményeket és igazolási eljárásokat is előírások (szabványok) szabályozzák.
A hatékony nyári hővédelemre már az épület tervezésekor gondolni kell és az egész épületet figyelembe kell venni. Ez esetben a szigetelőanyagoknak az a feladatuk, hogy még magas külső hőmérséklet esetén is a lehető legjobban csökkentsék a például tetőteret határoló szerkezetek hőáramlását, megteremtve a kellemes belső klíma feltételeit. Persze számos olyan további befolyásoló tényező is van, mint például az ablakok mérete és elhelyezkedése, a külső felületek színe és napsugárzással szembeni abszorpciós tulajdonsága, de a helyiségek mérete és az épület burkolatainak felülete és elhelyezkedése is fontos ismérv.
Hőszigeteléssel nem csak energiát tudunk spórolni a nyári időszakban is, de ha megfelelő adottságú az épületünk, pl. több irányból átszellőztethető, megfelelő árnyékolással rendelkezik, amivel a napsugárzás szoláris hőnyereségét (felmelegítő hatását) ki tudjuk zárni, akkor az épület klimatizálását is „megspórolhatjuk”, amennyiben gondosan ügyelünk annak üzemeltetésére.
A vázlatos recept: napközbeni napsütés elleni árnyékolás, este és éjszaka átszellőztetés.
A tetőszerkezet hőszigetelő rétegének szerepe az épület hővédelme; egyrészt a belső terek megfelelő hőmérsékletét, azaz a komfortérzetet, másrészt a határoló szerkezetek hővédelmét biztosítja. Az épületek energiaháztartása jelentősen függ a beépített hőszigetelő réteg vastagságától és minőségétől.
A megfelelő rétegsorrendben (a külső oldalon) beépített hőszigetelés csökkenti a hőmérsékletingadozást, ezzel a teherhordó, térelhatároló szerkezetek méretváltozásait is. A hőszigetelés épület szerkezetét védő szerepe a páralecsapódás megakadályozása terén is jelentős; általános követelmény, hogy páralecsapódás se a belső felületen, se a tetőszerkezet rétegeiben ne következzen be.
A kőzetgyapot azért is lehet jó választás, mivel a kőzetgyapot tábláknak nincs hőmozgásuk, nem zsugorodnak, és igen tartós alapanyagúak. A kőzetnek köszönhetően hosszú élettartamuk alatt, szigetelő képesség romlás nélkül biztosítják épületeink hő, nyitott szálszerkezetüknek köszönhetően pedig pára ás akusztikai védelmét, valamint mindezeken túl a tűzvédelmét is. Nem éghetőek, füstöt nem fejlesztenek, és égve nem csepegnek.
Tehát kiemelten fontos, hogy lakóterünk megfelelő komfortú, csendes és biztonságos legyen, nem csak azért, mert időnk nagy részét itt töltjük, hanem életünk munkája van sok esetben benne, és legféltettebb kincseinknek, a családunknak és emlékeinknek biztosít teret. Lehet kompromisszumot hozni a tűzbiztonság, hő-, pára-, akusztikai védelem, környezetbarát anyag választása terén, de érdemes?
