A hagyományokhoz hűen pünkösd hétvégéjén rendezték meg a csíksomlyói búcsút. Az egyik legjelentősebb nemzeti összetartozást szimbolizáló római katolikus vallási ünnepségen mezőkövesdi hívek is részt vettek.
A mezőkövesdi civil szervezésű négynapos zarándoklatra június 5-én 44 fő indult útnak, hogy megismerjék, illetve meglátogassák Erdély főbb nevezetességeit és részt vegyenek a csíksomlyói búcsún június 7-én.
A zarándokok csütörtökön hajnalban indultak útnak és az ártándi határátlépés után az Erdély kapujának nevezett Király-Hágón keresztül folytatták útjukat a Székelykő hármas csúcsa alatt elterülő, Európa Nostra-díjas Torockóra. A csoport tagjai ezt követően Csíksomlyóra utaztak, ahol részt vettek a kegytemplomban tartott szentmisén, majd megérkeztek szálláshelyükre, a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ Kollégiumába.
IRÁNY HARGITA A csoport korán reggel nekivágott a Madarasi-Hargitához vezető útnak. A székelyek Szent Hegyének 1801 m magas csúcsát az Ivó völgyén át, a Filió-patak völgyében haladva traktorral érték el, míg a csúcsig tartó 3-4 km-es szakaszt egy keskeny ösvényen, gyalogosan tették meg. A zarándokok megkoszorúzták a mezőkövesdi polgárok kopjafáját, amit a megemlékezés előtt fel is újítottak. A kirándulás után Székelyudvarhely felé vették az irányt, ahol a település neves székely fogadójában, a Gizi Csárdában ebédeltek. A fogadó tulajdonosa nem mindennapi figyelmességről tett tanúbizonyságot, ugyanis egy tavaly megtalált fülbevalót adott vissza a tulajdonosának, ezzel is bizonyítva a székelyek vendégszeretetét és becsületességét. A zarándokok a világörökség részét képező székelyderzsi unitárius templomban zárták a napot.
TISZTELGÉS NYEREGTETŐN A búcsú napján a zarándokok elsőként Nyergestetőre látogattak, ahol dr. Fekete Zoltán, a Jézus Szíve Egyházközség világi elnökének vezetésével megkoszorúzták a mezőkövesdi kopjafát. Mind a mai napig kevesen tudják a helyről, hogy az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc során egy 200 székely honvédből álló sereg többször is visszaverte az orosz cár többszörös túlerőben lévő csapatait, míg végül egy oláh pásztor árulása miatt szenvedtek vereséget. A Nyergestetőn több 100 kopjafa őrzi – köztük a mezőkövesdi – a bátor székely katonák hőstettének emlékét.
NEMZETI ÖSSZEFOGÁS A hívek a koszorúzás után elindultak a búcsú helyszínére. A hatalmas érdeklődés miatt Csíkszereda külterületétől csak gyalogosan lehetett megközelíteni az ünnepi szentmisének otthont adó Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy között található nyerget, amely a magyarság egyik leghíresebb búcsújáróhelyeként ismert. A mintegy 10 km-es úton széles folyóként hömpölygött a tömeg, akik közül sokan népviseletben és zászlókkal kezükben sétáltak a szentmise helyszínére.
A mezőkövesdi zarándokok öltözetét hímzett matyó motívumokkal díszített sál ékesítette, dr. Fekete Zoltán hímzett surcban, míg a csoport két ifjú tagja matyó népviseletben vonult végig az utcákon. A hívek egy Mezőkövesd feliratú táblát, egy nemzeti színű lobogót, valamint egy feszületet emeltek a magasba.
A mintegy kétórás istentisztelet legfőbb üzenetei között elhangzott a nemzet és az egyház megújulásának, a magyar nemzet öntudatra ébredésének fontossága. Emellett szó esett arról is, hogy a magyarságnak határozott, kötelességtudó vezetőkre és minden területet érintő nemzeti összefogásra van szüksége. ……. beszélt a rendszeres imádkozás fontosságáról is. Az ünnepi szentmise végén a zarándokok egy emberként énekelték a magyar, valamint a székely himnuszt – sokan a meghatódottságtól könnyeikkel küszködve.
„A nemzet ünnepére a világ minden részéről érkeznek honfitársak, ezért nekünk matyóknak is ott kellett lennünk. A búcsú amellett, hogy lelkileg teljesen feltölt, megerősít minket abban, hogy a magyar nemzet valamennyi tagja összetartozik. Úgy gondolom, ha valaki egyszer eljut a csíksomlyói búcsúba, utána minden évben visszavágyik”– emelte ki dr. Fekete Zoltán, a Jézus Szíve Egyházközség világi elnöke.
ADOMÁNY ÁRVÁKNAK A zarándoklat utolsó napját pünkösdi istentisztelettel kezdték a kövesdi hívek a kézdivásárhelyi Boldog Özséb Római Katolikus Templomban. Ezt követően a város főterén megkoszorúzták Gábor Áron szobrát, aki az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc idején Mezőkövesd testvérvárosában öntötte a rézágyúkat. A csoport tagjai meglátogatták a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyermekotthonát, ahol 300 pár zoknit, 20 db labdát, emellett édességet, valamint a Nyírzem Zrt. felajánlásának köszönhetően különböző tisztító- és tisztálkodási termékeket adtak át az otthon lakóinak, akik egy kis ünnepséggel és saját maguk által gyűjtött gyógynövényekből készített teával kedveskedtek a látogatóknak.
A hazaindulás előtti utolsó állomását a farkaslakai kirakodóvásár jelentette. Az igazán fontos emlékeket és értékeket azonban nem az emléktárgyak jelentik, hanem az az érzés és felismerés, ami a zarándoklat során mindenki szívében megerősödött: jó magyarnak lenni!
