Magyarországon elsőként a Bay Zoltán Kft. hívhat le közvetlen brüsszeli forrásokat az Európai Unió 2014-ben elindított kutatásfejlesztési keretprogramjából, a H2020-ból. Szakértők szerint is nehéz meghatározni, hogy az „első fecskét” az időszak végére mekkora volumenű uniós források követik, de az biztosan elmondható, hogy a sikeres pályázat minden, a K+F területén érdekelt vállalat és intézmény számára létkérdés.
2014-ben indult el az Európai Unió K+F keretprogramja, a Horizont 2020, amely a tagországok között 
összefog minden kutatás-fejlesztésre szánt támogatást. A következő 6 évben ez a keretprogram finanszírozza az uniós pályázatok keretében megvalósuló K+F projekteket. A tavaly lezárult ciklushoz képest összetettebb pályázati rendszer forrásaira elsőként a kutatásfejlesztés területén több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező Bay Zoltán Kft. pályázott sikeresen. A szervezet több mint 60 millió forint összegben nyert támogatást a Kutatók éjszakája programsorozat megrendezésére.
Ez azonban még csak a kezdet. Az idén elindított támogatási keretprogramra, a H2020-ra már több mint 11 millió euró értékben 30 pályázatot adott be kutatásfejlesztést érintő – így a lézertechnológia, biotechnológia, infokommunikáció, mérnöki tudomány és anyagtudomány – területén kiemelkedő szakmai tapasztalattal és infrastrukturális háttérrel rendelkező intézmény. A széles nemzetközi konzorciumokban, kutatói együttműködések keretében megvalósuló pályázatok eredményeire még várni kell, ugyanakkor Skultéty Tamás, a szervezet vezetője a sikeres pályázat kapcsán elmondta: folyamatosan és tudatosan készültek az új időszak kihívásaira. „A sikeres pályázat minden, a K+F területén érdekelt vállalat és intézmény számára létkérdés. A Bay Zoltán Kft. nonprofit alapon működő állami intézményként éppen ezért vállalta magára a H2020 keretprogrammal kapcsolatos ismeretek terjesztését. Hónapok óta szervezünk képzéseket kis- és középvállalkozások, valamint a kutatásfejlesztés területén érdekelt piaci szereplők számára annak érdekében, hogy minél több uniós forrás kerüljön felhasználásra a 2020-ig tartó keretprogram forrásaiból.”
A fenti célok megvalósulása érdekében a hazai innováció és a gazdaság fejlődésében kiemelt jelentőségű kutatásfejlesztési területen a szervezet most a zöld közlekedés, az ICT, a biotechnológia, a nanotechnológia, az energetika, és az úgynevezett Smart City témájában keres együttműködést az érdekelt piaci szereplőkkel, intézményekkel.
