Az európai közösségben május 9-e az úgynevezett Európa Nap. 1950-ben ezen a napon tárta a világ elé integrációs javaslatait Robert Schuman, francia külügyminiszter. Tervei a mai Európai Unió megteremtésének kezdő lépései voltak. Magyarország 2004 óta tagja az európai közösségi integrációnak. Brüsszel 10 év alatt számos hazai ágazat – köztük a szuperszámítástechnika – beruházásait is segítette. A jelenleg is zajló, Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban elnevezésű projekt keretében az EU és a Magyar Állam összességében közel 2 milliárd forintnyi segítséget ad ahhoz, hogy a hazai szuperszámítástechnikai összkapacitás több, mint a négyszeresére növekedhessen.
Tíz éve, 2004. mjájus 1-én csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. A taggá válás nemcsak feladatokat, és új szabályokat hozott, hanem számos területen jelentős támogatásokkal segítette hazánk versenyképességének növekedését. Az uniós támogatások haszonélvezője a Szuperszámítástechnika területe is. Bár az első ilyen gépet 2001-ben, az előcsatlakozási időszakban szerezte be Magyarország, a program bővítése és fejlesztése 2004 után is dinamikusan folytatódott. Ma már sem az új, tudásalapú társadalom, sem egyetlen ország gazdasága nem tud továbblépni vagy fejlődni a szuperszámítógépek adta lehetőségek alkalmazása és kihasználása nélkül.
Ilyen technológiát használnak például a Forma 1-es járművek légellenállásainak tesztelésekor, vagy éppen az üzemanyag felhasználás javításához szükséges szimulációkhoz. De a szuperszámítógépek alkalmasak földrengések, vagy klímaváltozások hosszú távú előrejelzésére is. Hazánkban első sorban az egészségügy területén veszik igénybe. Rákkutatásban, géntérképek elemzésében van nagyon nagy haszna. Legnagyobb előnyük a szuperszámítógépeknek, hogy sokkal gyorsabbá és pontosabbá teszik a kutatást. Költséges, akár éveket is igénybevevő mérések, kísérletezések jelentősen lerövidülnek a szimulációs folyamatoknak köszönhetően. A szuperszámítógépek éppen ezért igen fontosak a gazdaság és az ipar területén is. Egy-egy piaci szereplő, vagy akár egy ország, ha versenyképes akar maradni előbb vagy utóbb muszáj invesztálnia a szuperszámítástechnikába.
Ahhoz pedig, hogy a már elért piaci szerepet az országok, vagy gazdasági vállalkozások meg is tudják tartani folyamatos fejlesztések, és beruházások szükségesek.
Magyarországon jelenleg is zajlik a Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban elnevezésű, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásában megvalósuló projekt. A beruházás következtében 2014 végéig megnégyszereződik a hazai szuperszámítástechnikai összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a magyarországi rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre. Az új, megnövelt erőforrások fő kedvezményezettjei az akadémiai és kutatói szféra tagjai lesznek. A projekt két kiemelt központja Budapest és Debrecen. A támogatás összértéke közel 2 milliárd forint. Brüsszel azonban nem először segíti a magyar szuperszámítástechnikai projekteket. Korábban a TIOP-1.3.2/08-1 projekt keretében több, mint egymilliárd forinttal támogatták az ágazat fejlesztéseit. A folyamatos befektetéseknek köszönhetően Magyarország ma Közép-Kelet-Európában a szuperszámítástechnika területén is kimagasló szerepbe került. Hazánk tagja az európai szuperszámítógép centrumokat tömörítő PRACE projektnek, melynek célja felzárkóztatni az európai szuperszámítástechnikai hálózatot a japán vagy az amerikai hálózatok színvonalára.
