Háromszázalékos növekedést és 1,9 százalékos költségvetési hiányt vár a magyar kormány 2017-re az Európai Uniónak megküldendő konvergenciaprogram szerint, amelyet szerdán mutatott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten.
A kormány szerint 2017 végéig a hazai össztermék (GDP) 75 százalékára csökken az államadósság. A prognózis szerint a munkanélküliség 8,2 százalékra csökken, a fogyasztás évente 2 százalékkal nő, az infláció pedig jövőre 2,9 százalék, 2016-ban és 2017-ben pedig 3 százalékos lesz.
Varga Mihály szerint a következő évek magyar gazdaságának fejlődését az „erősödő gazdaság, mérséklődő adósság” fogja meghatározni.
A nemzetgazdasági miniszter ezt azon a sajtótájékoztatón mondta szerdán, amelyen bemutatta a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramot. Hangsúlyozta: a csökkenő államháztartási hiány nem jelenti azt, hogy megszorító intézkedésekre lenne szükség.
Megerősítette, hogy az idén 2,9 százalékos lesz a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya, amely 2015-ben 2,8 százalékra, 2016-ban 2,5 százalékosra csökken, 2017-ben pedig 1,9 százalékra esik vissza.
Az ország emelkedő gazdasági növekedési pályára állt, ezzel párhuzamosan tartósan mérséklődik majd az államadósság – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Az Európai Uniónak megküldött konvergenciaprogram szerint 2017 végéig a bruttó hazai össztermék (GDP) 75,2 százalékára csökken az államadósság. A miniszter kiemelte, hogy a folyamatosan csökkenő államháztartási hiány mellett az erősödő gazdasági növekedés is érzékelhetően hozzájárul a GDP-arányos államadósság mérséklődéséhez.
A programban azzal számoltak, hogy a folyó fizetési mérleg aktívuma tartósan fennmarad és tovább folytatódik Magyarország külső adósságának a csökkenése is.
Varga Mihály jelezte, hogy az adósságráta csökkentése mellett a kormány fontosnak tartja az adósság szerkezetének átalakítását. Ezért ösztönzi, hogy a belföldi szektorok az adósságfinanszírozásban egyre jelentősebb szerepet kapjanak, ezzel mérsékelve az ország külföldnek való kitettségét. Az adósság devizaarányának visszaszorítása az árfolyamkockázatot is korlátozza, így az adósságteher nagyobb biztonsággal tervezhető lesz majd – mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a konvergenciaprogramban tervezett csökkenő költségvetési pálya miatt nem kell megszorító csomagokkal számolni, a kormány prognózisa szerint a bruttó hazai termék 2,3 százalékkal bővül az idén, a növekedés 2015-ben 2,5 százalékos lesz, miközben a szerkezete még egészségesebb lesz. 2017-re 3 százalékos GDP-növekedéssel számol a kabinet.
A miniszter kiemelte: a külső kereslet fokozatosan tovább élénkül, ami az export dinamikus, idén 5,8 százalékos, 2015-ben 6,8 százalékos bővülését vetíti előre, 2017-ben a tervek szerint 6,6 százalékkal nő majd a magyar kivitel.
A belföldi felhasználást növeli a jövedelmek emelkedése, és bizalmi index javulása, a lakosság már nemcsak megtakarít, hanem elkezd költekezni is – tette hozzá. A háztartások fogyasztási kiadásai a korábbi években tapasztalt visszaesést vagy stagnálást követően 2014-től érzékelhetően, évente mintegy 2 százalékkal bővülnek majd.
A növekedést támogatják az uniós források, az Eximbank programjaiban és az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszában rendelkezésre álló finanszírozási hitelek.
A miniszter megemlítette: a külső és a belső kereslet további élénkülésével összhangban várható, hogy a vállalati beruházások növekedése lendületesen folytatódik 2017-ig.
Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a kormány tovább csökkentené a devizaarányt az államadósságon belül, növelné a forintkibocsátást, hogy csökkentse az ország külső kitettségét, sérülékenységét. A nemzetgazdasági miniszter szerint ebből a szempontból is hasznosak voltak a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi intézkedései, kiemelve, a jegybank és a kormány „stratégiai együttműködésben van”.
Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ már az idei finanszírozási tervben is a forintkibocsátás növelésével számolt.
A miniszter kérdésre válaszolva azt is megismételte, hogy az adórendszerben nem terveznek jelentős módosításokat, az egykulcsos adórendszernek tavaly volt az első tiszta éve, majd áttekintik annak tapasztalatait.
A Kormány a Konvergencia Programmal egy időben elfogadta és az Európai Bizottság felé benyújtotta a Nemzeti Reform Programot is. Míg a Konvergencia Program elsősorban a makrogazdasági és pénzügyi egyensúlyi folyamatokra fókuszál, a Nemzeti Reform Program azokat a kormányzati lépéseket mutatja be, amelyek az Európa 2020 stratégia keretében célul kitűzött okos, fenntartható és befogadó gazdasági növekedést szolgálják. Ennek keretében kitér többek között a foglalkoztatás bővítésére, az innováció ösztönzésére és a társadalmi felzárkózás elősegítésére irányuló kormányzati intézkedésekre is.
A konvergenciaprogramot és a Nemzeti Reform Programot a kapcsolódó anyagok közül töltheti le.
(MTI, NGM)
