Mindkét kengurunőstényünk erszényéből rendszeresen tekintget kifelé egy-egy fejecske. A kiskenguruk első alkalommal már csaknem két hónappal ezelőtt néztek ki a nagyvilágra, azóta pedig néha már el is hagyják azt, és saját lábukon próbálják felfedezni környezetüket.
Évről-évre tavasszal megszokott látvány állatkertünkben az erszényből kitekintő kiskenguru. Idén azonban 
mindkét nőstény kengurunknak egyszerre van kölyke. Ráadásul az idei, szokatlanul enyhe télnek köszönhetően számunkra is meglepő volt, hogy az első kölyök már január utolsó napjaiban kitekintett a nagyvilágra. A második kölyök egy hónappal később, február végén dugta ki fejét első alkalommal az erszényből. Mostanra pedig már mindketten elég nagyok lettek ahhoz, hogy időnként már teljesen ki is merészkednek, és saját lábukon fedezik fel a nagy ismeretlent.
A két kiskenguru valójában még tavaly ősszel született meg, ennek a pontos dátumát azonban nem tudjuk. A Bennett-kenguruk (Macropus rufogriseus) kölykei ugyanis alig egy hónapos vemhesség után, alig pár centis testhosszal már megszületnek. Ekkor azon nyomban anyjuk erszényébe másznak, ahol az emlőre rátalálva 5-6 hónapos korukig elő sem dugják fejüket. Újabb 1-2 hónap telik még el ezek után, mire először kimerészkednek anyjuk erszényéből, de akár még egyéves korukban is vissza-visszatérnek a biztonságot jelentő menedékükbe.
Kengurucsaládunk a két kölyökkel együtt öt fősre gyarapodott: az egyik nőstény korábban állatkertünkben született, a másik nőstény a Jászberényi Állatkertből, míg a hím a Szegedi Vadasparkból költözött hozzánk. A két ifjú kenguru nemét még nem tudjuk, hiszen egyelőre idejük nagy részét még az erszényben töltik, de amikor kimerészkednek, a gondozók közeledtére nyomban vissza is bújnak oda.
