Eljött a központi koordináció ideje, az egészségügy és az oktatás területén ugyanis a reformok eredményeként az állam vállalta a kizárólagos felelősséget a lehető legjobb működtetés érdekében – mondta az emberi erőforrások minisztere március 25-én Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház megvalósult fejlesztéseit bemutató, valamint a 2014 és 2020 közötti támogatási időszak lehetőségeit ismertető konferenciáján.
Balog Zoltán „…a szorgalmas munka meggazdagít…” című konferencián kiemelte: a közszolgáltatás országos lefedettségének biztosításakor sokkal több egyeztetésre és bizalomra lesz szükség az állam és az egyház között, a fő cél pedig a színvonal emelése és egységes szintre hozása. Hangsúlyozta, hogy a következő hetekben, hónapokban a közszolgáltatás „koordinációs rendszereiről” tárgyalnak majd. Szerinte a korábbi rendszer szétaprózottsága csődbe vitte az önkormányzatokat és az államot, mert azokat az egységes szakmai és erkölcsi értékeket, amelyeket az oktatási rendszernek képviselnie kellett volna, nem lehetett megvalósítani, az önkormányzati és az állami szféra pedig egymásra tolta a feladatokat. A miniszter közölte: az emberierőforrás-fejlesztés operatív programban szerepel az egyházak társadalmi szerepvállalásának erősítése is, és ide tartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a „méltányos és hatékony köznevelés”, valamint a minőségi és versenyképes felsőoktatás. Erre 2014 és 2020 között EU-s forrásból csaknem 900 milliárd forint áll rendelkezésre – mutatott rá.
Balog Zoltán elmondta, ebből a forrásból olyan szintre szeretnék hozni a magyar köznevelést és családellátó rendszert, hogy az valóban 21. századi színvonalú legyen. Az állam növelni szeretné az egyházi intézmények súlyát a szociális rendszerben. A nevelőszülői hálózat bizonyos megyékben már 40 százalékban egyházi fenntartásban van, ezenkívül a legutóbbi kormányzati ciklusban megduplázódott az egyházi iskolák száma és a szociális tevékenységnek is vannak olyan területei, ahol megkétszereződött az egyházi intézmények száma. Hangsúlyozta: az egyházakkal közösen megtervezett infrastruktúrafejlesztést kell megvalósítani, amelyben világossá kell tenni az ütemezést. A tárcavezető kiemelte: a későbbiekben önálló egzisztenciává válhat a hitoktatói pálya, mert egyre több évfolyamban lehet választani a hittant a következő tanévekben. Célként fogalmazta meg a család társadalmi szerepének, valamint a társadalmi kohéziónak a megerősítését, erre példaként az ifjúsági táborok szervezését hozta föl. Ezek szintén megvalósíthatók EU-s forrásból, és ennek társadalmi hozadéka is van, ugyanis „ami jó az egyháznak, az jó az országnak és fordítva”, s így a hitéleti tevékenység is növelheti a társadalmi kohéziót.
A miniszter felhívta a figyelmet arra: nem jó, ha a politika kívülről akarja megmondani, mi az egyház feladata, mert „van egy Ura az egyháznak, akire hallgatnia kell”. Az alaptörvényben leszögezték, hogy Magyarországon különváltan működik az állam és az egyház, ugyanakkor a közösségi célok érdekében együttműködnek. „Autonómia van”, melynek során az egyháznak meg kell határoznia saját feladatát – jegyezte meg. Imponálónak nevezte, ahogy Magyarországon 6-7 éve a jezsuiták több évig tartó együttgondolkodás után „olyan hatásfokkal szálltak be” a cigányság felkarolásának ügyébe, „amely a protestáns egyházak számára is példaadó”. Hozzátette, a kommunizmus örökségeként volt olyan kormányzati mentalitás, amely az egyházakat a templom falai közé akarta szorítani, akadályozta őket „hol szolidabban, hol erősebben”. A másikfajta hozzáállás azonban az, hogy az egyházakban értékalapú szövetségest lát a kormányzat, ezért a közszolgálati tevékenységek végzését lehetővé teszi számukra – mondta a miniszter.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök nyitó áhítatában a Példabeszédek könyvéből idézve azt mondta: az az igazi bölcsesség, amikor az ember tud élni az élet által kínált lehetőségekkel, a mostani konferencián pedig arról lesz szó, hogy az elmúlt 6-7 esztendőben az egyház által elnyert 10 milliárd forintnyi pályázati pénz hogyan „épült be” az egyház szolgálatába. Közölte: olyat világot akarnak az utókor számára hagyni, amelyben a jövő generációi számára is ott van a jövő és a folytatás, ahol ők is érzik, hogy „érdemes ebben az országban szorgalmasan dolgozni, felismerni a lehetőségeket, mert mindezek által mi is, és a ránk bízottak is gazdagodhatnak”.
(MTI)
