A bionika lehet Magyarország egyik sikerágazata a közeljövőben, ezt előmozdítandó hamarosan Bionikai Innovációs Központ (BIK) épül Budapesten, a Józsefvárosban a kormány támogatásával – jelentették be kedden a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán rendezett sajtótájékoztatón.
Az új központ építése a tervek szerint még az év végén kezdetét veszi, és 2017 februárjára készül el – mondta el az MTI kérdésére Szomolányi Márta, a Bionikai Innovációs Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Maga az épület bruttó 2,5 milliárd forintból valósul meg, de a teljes projektet – az építkezés mellett felölelve az eszközparkot és a tudományos kutatás beindítását – a kormány összesen bruttó 5 milliárd forinttal támogatja – tette hozzá. A sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormányzat elkötelezett a bionika mint tudomány és iparág hazai támogatása iránt. A BIK Nonprofit Kft. tavaly jött létre a Pázmány és a Semmelweis Egyetem egyenlő tulajdonosi hányadával, ez az intézmény a 2012. novemberi kormányhatározat szerint a nemzeti kiemelt projekt megvalósítója.
A központ egyelőre a Pázmány Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának józsefvárosi épületében működik, ehhez közel épülne fel a központ új, önálló épülete. Mátyus Péter intézetvezető egyetemi tanár, a BIK tudományos igazgatója az MTI-nek kifejtette, már jelenleg is futnak projektek a központban, és reményeik szerint mire az új épület elkészül, már jelentős eredményeket tudnak majd felmutatni, melyek megalapozhatják az új épületben folytatódó munkát. „A bionika a biológia, az elektronika és az informatika eredményeit felhasználó multidiszciplináris kutatási terület, melynek alkalmazásai kiterjednek többek között az orvosdiagnosztikára, az agráriumra, az élelmiszerbiztonságra, sőt a nemzetbiztonságra is.
Látható tehát, hogy társadalmilag kitüntetetten fontos felhasználási területekről van szó” – magyarázta a professzor. Mátyus Péter elmondta: a központ kutatói bázisa az első fázisban elsősorban a Pázmány és a Semmelweis Egyetem munkatársaiból verbuválódik, de hosszabb távon körülbelül 80 fős főállású kutatóbázissal számolnak.
Szomolányi Márta az MTI-nek azt is hangsúlyozta, hogy reményeik szerint a BIK katalizátor szerepe révén a közelben kialakulna egy magánvállalatok által benépesített bionikai ipari park, amely felhasználója lenne a kutatásoknak, továbbá munkalehetőséget teremtene a bionikus mérnököknek, itthon tartva őket. „A két egyetem, a klinikák, a BIK és az ipari park révén kinőhetne a Józsefvárosban egyfajta bionikai városnegyed” – jegyezte meg.
Roska Tamás akadémikus, egyetemi tanár, a BIK kezdeményezője és Tudományos Tanácsának elnöke bevezető előadásában hangoztatta, hogy az elmúlt ötven év harmadik csúcstechnológiai forradalmának vagyunk a kezdetén: az integrált áramköri technika és az erre épülő információs technológia, majd a biotechnológiák megjelenése után kibontakozik egy új tudás, új technológiákkal: a bionika.
Roska Tamás a bionika révén elérhető új termékek közül példaképpen egy olyan biochipet említett, amely egy csepp vérből egy-két perc alatt szolgáltatja egy nagy orvosi labor eredményeit. A bionikai kutatásokat más forrásokból is támogatja a kormány. Február végén jelentették be, hogy 12 milliárd forintos állami támogatással Nemzeti Agykutatási Program indul, és a program öt pillérének egyike a bionika-informatika.
(mti)
