Az Átrium Film-Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös bemutatójaként kerül hamarosan színre Parti Nagy Lajos legújabb darabja, az Átriumklorid. Az alkotók ígérete szerint keserédes nevetés vár az előadásra ellátogató közönségre, mindez pedig a tehetséges fiatal rendező, Néder Panni irányításával (ő is részt vállalt többek között a Magyarországon kuriózumnak számító, a Szépművészeti Múzeumban tavaly hét alkalommal előadott Ganymed Goes Europe projektből), valamint két kiváló színművész, Bíró Kriszta és Hevér Gábor előadásában.
A darab szerzőjének játékossága és a kortárs magyar irodalomban betöltött szerepe vitathatatlan. Írói szempontból a jelenetek egymástól teljesen különböző, egyedi stílusának létrehozása, azokat egyszerre nézve viszont koherenciát feltételező, egységében is újat jelentő esszenciájának megteremtése a kihívás – e feladatra Parti Nagy a lehető legtökéletesebb. Az öt etűdből álló darab színészközpontú, kifejezetten a két főszereplőre íródik. A jelenetek bár külön egységek, mégis párbeszédben állnak egymással. Fiatal és naiv szerelmesek, negyvenes szeretők, fásult és feszült házasok, a világ elől bezárkózó testvérpár és középkorú, megveszekedett álmodozók. Mind külön életkor, élethelyzet, problémakör és társadalmi státusz megtestesítői – öt különböző helyszínen. Pályaudvaron, szállodai szobában, luxusvillában, lepukkant, körúti lakásban.
“Ez egy elképesztően szabad projekt, a résztvevők lelkesedése és a közös gondolkodás viszi előre. Minden egyes jelenetet és karaktert együtt találtunk ki, benne van a szívünk. Parti Nagy szövegében mégis újabb és újabb rétegeket fedezünk fel, az eredeti gondolatokon túl folyamatosan egyéb értelmezési lehetőségek bukkannak fel, ez rendkívül inspiráló. Na meg nagyon jó két ilyen remek színésszel dolgozni, ahogy a csapat többi tagjával is.“ – fogalmazott Néder Panni rendező.
Nagy virtuozitást igénylő feladat ez a két színész, Bíró Kriszta és Hevér Gábor számára, hiszen egyetlen este alatt számos különböző szerepbe kell belehelyezkedniük, könnyedén ugrálva a stílusok között. A színészi bravúrt segíti a minimalista térkoncepció, a rugalmas, játékosan alakítható díszlet.
Öt jelenet átlagos emberek legkevésbé sem átlagos életéből – öt csillogó titok a hétköznapok birodalmának feltáratlan mélységeiből. A szereplők: a búcsúzkodó szerelmesek, a rejtélyes rituáléra készülő cinkostársak, a meghasonlott külvárosi házaspár soha nem találkoznak egymással. Sőt, senki mással sem, hiszen a jelenetek anyaga a magánélet legintimebb szféráiból származik. Hogy mégis mi közük van a figuráknak egymáshoz, önmagukhoz, hozzánk; hogy párhuzamosan élt magányos életeink valahogy összekapcsolódnak-e – erre keresi a választ az előadás.
