Magyarország benyújtotta a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak múlt pénteken, várhatóan ősztől kezdődhet a pályázatok kiírása – jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A 2014-2020-as fejlesztési időszak főtárgyalója elmondta: az egyes területek támogatási céljait, prioritásait, forrásait részletesen meghatározó operatív programokat is benyújtják a tervek szerint március végén. A dokumentumok véglegesítése most folyik. Magyarország az új uniós költségvetési időszakban a strukturális alapokból és a kohéziós alapból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot használhat majd fel – ismertette Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár elmondta, hogy az előzetes megbeszéléseken három nagyon fontos területen sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket, szempontokat. Így a rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordíthatja Magyarország.
Elfogadta az Európai Bizottság azt is, hogy a foglalkoztatás erősítése akkor lehet sikeres, ha a gazdaságfejlesztés része, míg a korábbi időszakban szociális, társadalmi problémaként kezelték. Sikerült meggyőzni a Bizottságot arról is, hogy a Magyarországon végbement területi decentralizáció miatt a megyei szinten történő tervezés és fejlesztés felel meg az itteni viszonyoknak – közölte.
A hét program közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forráskerete a legnagyobb, mintegy 2720 milliárd forint. Közvetlen gazdaságfejlesztésre összesen 4430 miliárd forint fordítható, mert más operatív programokból is megy majd támogatás erre a célra – közölte Cséfalvai Zoltán. A második legnagyobb a Terület- és Településfejlesztési Operatív program (TOP) mintegy 1160 milliárd forintos kerettel, aminek több mint kétharmada szolgál majd közvetlenül vállakozásfejlesztési célokat.
Az államtitkár kiemelte: a teljes pénzügyi keret minimum 15 százaléka közvetlenül a kis- és középvállalkozások erősítését szolgálja majd. Cséfalvay Zoltán szerint fontos változás, hogy az eddigi általános vállalkozásfejlesztés helyett a támogatások a vállalkozói célcsoportok, valamint területi és ágazati szempontok szerint is sokkal célzottabbak lesznek. Az összes forrás 15 százaléka jut munkahelyteremtésre, másfélszer több, mint 2007-2013 között. A teljes keret 11 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre és innovációra, háromszor annyit, mint az előző uniós költségvetési időszakban. Energiahatékonyságra a keret 9 százaléka megy, kétszerese az eddiginek, és szintén a korábbi duplája, az összes forrás mintegy 4 százaléka jut közvetlenül az infokommunikációs szektor fejlesztésére – ismertette Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár a jelentős változások közül kiemelte: összesen 736 milliárd forint, a teljes keret csaknem 10 százaléka pénzügyi eszközökön keresztül lesz elérhető. Ez a visszatérítendő támogatásokat, egyebek mellett a kedvezményes hiteleket és a garanciát jelenti. Az Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) kerete 1034 milliárd forint, a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Programé (KEHOP) mintegy 1120 milliárd, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programé (EFOP) 885 milliárd, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programé (KÖFOP) csaknem 300 milliárd forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programé (VEKOP) pedig mintegy 270 milliárd forint, sorolta az államtitkár.
(MTI)
