A visegrádi országok (V4) és Japán közötti kapcsolatfelvétel tizedik évfordulóját gazdag programsorozattal ünnepelik meg a V4+Japán csereév keretében.
A programokról tartott keddi sajtótájékoztatón Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: Magyarország 2010-től a globális nyitás stratégiát követve nagy figyelmet szentel Ázsiának. Japán esetében nem újdonság a kapcsolatok intenzitása, a két ország együttműködése hosszú múltra tekint vissza, közös értékeken és kölcsönös szimpátián nyugszik.
Emlékeztetett: az utóbbi időben korábban soha nem tapasztalt gyakoriságúak voltak a magas szintű látogatások a két ország között. Tavaly júniusban V4+Japán miniszterelnöki találkozót rendeztek, augusztusban a japán külügyminiszter Budapestre látogatott, novemberben Újdelhiben találkozott az öt ország külügyi tárcavezetője, szintén novemberben pedig Orbán Viktor miniszterelnök utazott Japánba. Ezek a látogatások lehetőséget adtak a kétoldalú kapcsolatok, valamint a V4 és Japán közötti párbeszéd áttekintésére – mutatott rá.
Wintermantel Péter elmondta: Japán támogatását már a rendszerváltozás óta élvezi Magyarország, az ázsiai ország jelentős befektető Magyarországon, komoly kereskedelmi partner és fontos exportpiacot is jelent.
Prőhle Gergely helyettes államtitkár hangsúlyozta: a V4 kohéziójának két összetevője van: a belső kapcsolatok erősítése és a közös akciók szervezése távoli országokban. A mostani csereév programjai nemcsak a visegrádi országok közös megjelenését teszik lehetővé Japánban, hanem erősítik a V4 belső kohézióját is – mondta.
Úgy fogalmazott, létezik egy külpolitikai alapszabály, amelynek értelmében egy régió annál egységesebbnek látszik, minél távolabbról szemlélik. „Japán pedig messze van”, és mindenkinek érdeke, hogy minél egységesebbnek tűnjön Közép-Európa – magyarázta. Hozzátette: ez nem uniformizálás, hanem az összefüggések felismerése az országok és a kultúrák között.
Prőhle Gergely megjegyezte: a csereév programjai között „egészséges és természetes arányban” vannak a külpolitikai, a tudományos és a kulturális események.
Yamamoto Tadamicsi budapesti japán nagykövet a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a visegrádi csoport egyre jelentősebbé válik Japán Európához fűződő kapcsolataiban. A V4 előtt hatalmas növekedési lehetőségek állnak, a csoport hozzájárul Európa jövőjének alakításához, stabilitásához és jólétéhez, amit Japán nagyra értékel. Emellett Japán tiszteli a V4 nyitottságát az Európán kívüli országok felé – közölte.
A diplomata szerint a csereév jó alkalmat kínál a kulturális hagyományok bemutatására és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítására.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Japán még 2003-ban kezdeményezett miniszterelnöki találkozót a V4-tagállamokkal, hogy egy állandó együttműködési mechanizmust alakítsanak ki. A rendszeres kapcsolattartásról úgy állapodtak meg, hogy minden második évben találkoznak a külügyi tárcavezetők. A legutóbbi ilyen tanácskozás 2013 novemberében volt.
Tavaly júniusban Varsóban találkozott Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák, Petr Necas cseh és Abe Sindzó japán miniszterelnök, és a V4, valamint Japán közötti kapcsolatfelvétel tízedik évfordulójának megünneplésére 2014-et úgynevezett csereévvé nyilvánították. Az év programjai között szerepelnek tudományos konferenciák, könnyű- és komolyzenei programok, film- és könyvbemutatók, továbbá más kulturális rendezvények. Az eseményeket az év első felében a V4 magyar elnöksége szervezi, majd júliustól Szlovákia veszi át ezt a feladatot.
A programsorozat részeként februárban japán népművészeti kiállítás nyílik Budapesten és Pécsett, valamint japanisztikai konferenciát rendeznek a közép-európai kutatóknak Budapesten.
A csereév programjait az öt részt vevő állam által kinevezett jószolgálati nagykövetek is népszerűsítik, akik igyekeznek közelebb hozni a visegrádi és a japán kultúrát, valamint a tudományos életet. Magyarországot Kamarás Máté musicalénekes képviseli.
(MTI/Külügyminisztérium)
