Magyarországnak az a célja, hogy a lehető legjobb barátságot építse ki a szomszédos országokkal – mondta Martonyi János külügyminiszter a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján, 2014. január 20-án Budapesten.
Beszédében a miniszter hangsúlyozta: a külpolitika alapvető célja a barátok szerzése, országok, nemzetek barátságát igyekeznek elnyerni. A külpolitikában a lehető legjobb viszonyt kell kiépíteni mindenkivel, aki erre érdemes – vélekedett, hozzátéve: a legfontosabb, hogy a szomszédos országokkal legyenek jók a kapcsolatok.
Úgy fogalmazott: mivel a történelem és a földrajz közbeszólt, az a sajátos helyzet állt elő, hogy a kulturális értelemben vett magyar nemzet a térség több országában van jelen. A szomszédos országok magyarjai közösségként definiálják magukat, és az országok között vitákhoz vezethet, ha közösségi jogok elismeréséről van szó – közölte. Megjegyezte: a vitákat kétoldalú keretek között kell rendezni.
Kiemelte: Magyarország tudomásul vette a területek elvesztését, csak azt kéri, hogy a szomszédos országok is vegyék tudomásul, hogy azokkal a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak. Ez az alapja a lehető legjobb barátság kiépítésének az országok között – tette hozzá.
Mint mondta, minden szomszédos országban az ottani magyar közösség határozza meg a saját stratégiáját, és azt a mindenkori magyar kormánynak támogatnia kell.
Martonyi János beszélt arról is, hogy a magyarság a világ majdnem minden országában jelen van, és ez óriási előnyt jelent. „Nem vagyunk egyedül”, és ez különleges adottsága az országnak.
Az országok közötti viták rendezéséhez jó keretet ad a közép-európai térség – mondta. Úgy látja, a valóságos együttműködéshez az európai integráció is jó háttér.
Arról is beszélt, hogy Magyarország mindent „egyfajta józan szkepszissel” kezel, így az európai integrációt is. Azonban az ország részvétele az integrációban alapvető és elsődleges nemzeti érdek. Magyarország igenis érdekelt az épülő, erős Európában, és érdemes erről értelmes, tisztességes vitát folytatni – hangoztatta.
A külügyminiszter kérdésre közölte: a magyar–amerikai kapcsolatokban vannak viták, de „ezek jelentős része félreértéseken, félretájékozódáson és félretájékoztatottságon alapul”. Mint mondta, „szeretettel várjuk a nagykövet asszonyt”, biztosan értékes, hasznos beszélgetéseket folytathatnak majd. Azonban arra kérte Colleen Bradley Bell budapesti nagykövetjelöltet, hogy „ne előre, mások által megírt forgatókönyvből dolgozzon”, hanem „maga alkosson ítéletet”.
Colleen Bradley Bell az amerikai szenátus külügyi bizottságában megtartott meghallgatásán múlt csütörtökön utalt arra, hogy Washington az elmúlt két évben nyíltan hangot adott több aggályának is a fékek és az ellensúlyok magyarországi állapotával és több intézmény függetlenségével kapcsolatban. Kijelentette, hogy kinevezésének jóváhagyása esetén védelmezni fogja az amerikai és az európai demokratikus értékeket, és sürgetni fogja, hogy a magyar partnerek működjenek együtt nemzetközi partnereikkel és a civil társadalommal.
A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe.
Fotó: MTI, Kovács Attila
(MTI)
