A 2014. évi országgyűlési választások időpontjának kitűzésével hatályba lép az új népszavazási törvény, amely jelentősen megnehezíti az országos népszavazási kérdések benyújtását, és megszünteti az országos népi kezdeményezést. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint az új szabályozás gyengíti a politikai részvételi jogokat és a demokráciát.
Míg korábban saját országos népszavazási kezdeményezését bárki önállóan benyújthatta, az új szabályozás értelmében a kezdeményezés benyújtásához előzetesen legalább húsz támogató aláírását is meg kell szerezni. A népszavazásra szánt kérdésekkel kapcsolatos követelmények kiegészültek egy újabbal: az nem tartalmazhat szeméremsértő, vagy más módon megbotránkoztató kifejezést. A választópolgárnak tehát a népszavazásra szánt kérdés megfogalmazásakor a nyomdafesték tűrőképességére is tekintettel kell lennie. Sőt, az új törvény alapján az is vizsgálható, hogy a benyújtott kezdeményezés „az országos népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétesnek” bizonyul-e. Amennyiben ezen gumikategória alapján úgy találják, hogy igen, akkor a kezdeményezés elutasítható, amivel szemben nincs jogorvoslat. Az elutasított kérdés ezt követően csak másodszori benyújtás esetén kerülhet a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére.
Emellett az új törvény eltörli az elmúlt évtizedekben kipróbált és bevált jogintézményt, az országos népi kezdeményezést. A rendszerváltás óta népi kezdeményesnek köszönhetően tárgyalta az Országgyűlés a kötelező sorkatonai szolgálat, az állatkínzás büntethetősége, a hozzátartozókat megillető ápolási díj, a művi meddővé tétel, vagy akár saját feloszlásának kérdését. A 2010-2014-es parlamenti ciklusban országos népi kezdeményezés sikere nyomán lett önálló büntető törvénykönyvi tényállás a családon belüli erőszak. Mindezekre nem került volna sor, ha a szabályozás olyan lett volna, ami hamarosan hatályba lép.
Tudjuk, hogy választópolgárok nem veszik minden esetben komolyan politikai részvételi jogaikat. Közismertek azok a kezdeményezések, amelyek a politika kifigurázásáról szólnak – elegendő az ingyen sör kérdéséről szóló népszavazási ötletre utalni. A polgárok megregulázásának szándéka azonban nem igazolja a népszavazási kezdeményezések benyújtásának megnehezítését és a politikai részvételi jogok korlátozását. A komolytalan kérdések kezelésére maga a demokrácia biztosít megfelelő eszközöket: valószínűtlen, hogy 200.000 választópolgár támogatna aláírásával hasonló kezdeményezéseket, amennyiben mégis ez történne, úgy ez a szándékuk – súlyát tekintve – ugyanannyira fontos, mint egy kisebb párt támogatása az országgyűlési választáson. Az országos népi kezdeményezés kapcsán említett példák pedig azt mutatják, hogy a választópolgárok tudatosan és felelősségteljesen is képesek formálni a politikai napirendet. Erre a jelek szerint a politikának nincs igénye Magyarországon. Viszont a gumikategóriák használata a közvetlen demokrácia hatalmi érdekből történő korlátozását is lehetővé teszi.
Amíg Magyarországon az állampolgári részvételi jogok további korlátozása van napirenden, addig máshol, régi és új demokráciákban, az elektronikus népi kezdeményezés, azaz az e-petíciós jog, illetve a népszavazás elektronikus kezdeményezése vagy akár lebonyolítása tárgyában folynak komoly társadalmi viták, sőt találkozunk gyakorlati alkalmazásokkal is. Azaz nem csak a jogszűkítésről, hanem a joggyakorlás komfortosabb és olcsóbb formáiról is beszélgethetnénk.
