Jogerős ítélet kötelezi a Budapesti Fegyház és Börtönt arra, hogy magánlevélben kérjen elnézést attól a fogvatartottól, akit az egyik börtönőre bántalmazott. A Kozma utcai intézetnek emellett 1,2 milliót és kamatait is ki kell fizetnie a még 2009-ben összerugdosott felperesnek.
A persorozat súlyos bántalmazás miatt indult. Történt, hogy 2009. július 20-án Adorján Csaba büntetés-végrehajtási (bv.) őrmester a fegyelmi zárkában megrugdosta és többször megütötte L. T. elítéltet. A sértett ennek következtében testszerte hám- és bevérzéses sérüléseket szenvedett. 8 napon túl gyógyuló sérülése ugyan nem volt, azonban az ügyészség, majd a bíróság mégis súlyos testi sértés kísérleteként minősítette a bűncselekményt, mert „súlyosabb sérülés keletkezésének reális esélye” állt fenn. L. T. egyedül tartózkodott a fegyelmi zárkában, így bántalmazásának nem volt érdektelen tanúja, Adorján őrmester pedig tagadott. Ám a bizonyítékok arról győzték meg a bíróságot, hogy a bántalmazás megtörtént, és a tettes az őrmester volt. 2011 márciusában jogerősen lefokozták és egy év börtönre ítélték, amit háromévi próbaidőre függesztettek. Ráadásul a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa előzetesen nem mentesítette őt, 2014 márciusáig tehát biztosan nem lehet börtönőr.
A sértett férfit a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a büntetőperben, és így történt az azt követő kártérítési perben is. Ez azért indult, mert a Kozma utcai börtön nem ismerte el felelősségét a bántalmazásban, és peren kívül nem volt hajlandó megegyezni L. T.-vel, hogy kompenzálja az átélt sérelmeket. Már az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a bv.-intézet megsértette a fogvatartott testi és lelki egészséghez fűződő jogait és becsületét azzal, amikor az alkalmazásában álló bv.-felügyelő hivatalos eljárásban és súlyosan bántalmazta őt. A bíróság nem fogadta el az alperes érvelését, miszerint mindent megtett azért, hogy őrei ne bántalmazzák a rájuk bízott fogvatartottakat, vagyis őt nem terheli kártérítési felelősség az intézetet. Az ítélet indoklása úgy szólt: a munkavégzés során a börtönnek olyan feltételeket kellett volna teremtenie, hogy az alkalmazott a szabályokat ne tudja megszegni, így felelőssége akkor is fennáll, ha a vele szolgálati viszonyban személy az intézet által kifejezetten tilalmazott tevékenységgel vagy bűncselekmény révén okoz kárt. A munkáltatót tehát a károkozásban objektív felelősség terheli. A Fővárosi Törvényszék 800 ezer forint és kamatai megfizetésére, valamint írásos bocsánatkérésre kötelezte a Kozma utcai börtönt.
Ma a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa jogerős ítéletében 1,2 millióra emelte a kártérítés összegét, mert nagyobb súllyal vette figyelembe, hogy a bántalmazó éppen egy körletfelügyelő volt, akit egyebek mellett a fogvatartottak testi épségének védelme miatt alkalmaznak.
