A magyar lehet Közép-Európa leggyorsabban növekvő gazdasága ez év végére, ha a negyedik negyedévben is folytatni tudja azt a munkát, amit a harmadikban végzett – mondta Orbán Viktor kedden Kaposváron.
A miniszterelnök a Magyar Cukor Zrt. új, 3 milliárd forintból épült és 60 ezer tonna cukor tárolására szolgáló silójának átadásakor mondott beszédében hangsúlyozta: Magyarországon a hagyományoknak és az adottságoknak köszönhetően húzóágazat a mezőgazdaság, továbbá az arra épülő élelmiszeripar, a jó minőségű élelmiszerek előállítása pedig elemi, nemzeti érdek.
A magyar agrárium az elmúlt évek adatai alapján jelentős exportteljesítményt tud felmutatni: az agrárexport árbevétele 2010-ben még csak 5,8 milliárd, 2011-ben már 7,1 milliárd euró volt. A tavalyi nem volt olyan jó év a mezőgazdaság szempontjából, de a kivitel értéke minden idők legmagasabbja, 8 milliárdot meghaladó euró volt, amely a nemzetgazdasági export 10 százalékát tette ki – mutatott rá Orbán Viktor.
Fotó: Botár Gergely
A kormányfő emléketetett rá, hogy Magyarország a XIX. századtól kezdődően cukornagyhatalommá vált, 1990-ben a 12 cukorgyárában több mint 8 ezer ember dolgozott, akik évente 600 ezer tonna cukrot állítottak elő. Az európai uniós csatlakozást követően azonban az akkori kormány visszaadta a cukorkvóta nagy részét, emiatt a termelés évi 105 ezer tonnára csökkent, ezt jelenleg egy gyár, a kaposvári állítja elő. „Mára oda jutottunk, hogy a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség kétharmadát importálni kell” – mondta a miniszterelnök.
Szólt arról is, hogy a kormány november végén több, az ágazatot érintő döntés meghozatalát tervezi.
Hangsúlyozta: a kormánynak és a Magyar Cukor Zrt. tulajdonosainak, vezetőinek célja a cukorrépa-termelés és a cukorgyártás nemzetgazdasági jelentőségének megőrzése. „Közös cél az ágazat bővítése is, ennek érdekében a kormány ennek a gyárnak is minden lehetséges támogatást biztosított az elmúlt években” – jegyezte meg.
Fotó: Botár Gergely
Orbán Viktor kitért rá, hogy az iparág gondjait nehezíti az áfacsalások magas aránya, ami az állam mellett a termelőknek is komoly problémát okoz. „Itt kérem nagy disznóságok vannak, olyanok, amelyek nemzetgazdasági méretű károkat okoznak” – mondta.
A miniszterelnök úgy vélte: akik lerontják a becsületesen dolgozó cégek, termelők és a kaposvári gyár teljesítményét, azok súlyos bűnt követnek el Magyarországgal szemben, s nem mentség számukra az sem, hogy az érvényben lévő hazai és európai uniós szabályok nem teszik túl nehézzé a dolgukat.
Orbán Viktor utalva arra, hogy tárgyalásokat folytatott cukoripari vezetőkkel, közölte: „Magyarország megkísérli a fordított áfafizetés rendjének bevezetését, amit Brüsszelben most még nem támogatnak, de reményei szerint a közös fellépés eredményeként” elfogadnak majd, s ez hasonlóan a gabona esetéhez, jelentősen javít az iparág helyzetén, növeli az abból származó állami bevételt, hozzájárul a cukorkereskedelem kifehérítéséhez.
A kormányfő kitért rá, hogy 2017-től megszűnhet az Európai Unión belüli cukorkvóta, lehetőséget nyújtva a magyar cukoripar gyarapodására, növekedésére. Orbán Viktor ígéretet tett rá, hogy a kormány továbbra is fenntartja a cukoriparnak juttatott állami támogatások rendszerét.
A kormányfő hangoztatta, hogy a magyar mezőgazdaságot olyan beruházások viszik előre, mint a Magyar Cukor Zrt. silójának építése, amely reményei szerint a 21. századi magyar agrárium és élelmiszertermelés szimbóluma is lehet. A fejlesztést a kormány szemében különösen értékessé teszi, hogy azt a vállalat lényegében saját erőből valósította meg – mondta.
Orbán Viktor a cég tevékenységét méltatva szólt arról, hogy a Magyar Cukor Zrt. amellett, hogy nyereségesen működik, az elmúlt három évben több mint 600 millió forinttal támogatott városi közintézményeket, sportegyesületeket, civil szervezeteket.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere utalva arra, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban a kormány a rendelkezésére álló források több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani, úgy vélekedett: ez Kaposvár számára is jó lehetőséget biztosít, az eddigi munkahelymegőrző intézkedések helyett a munkahelyteremtés kerülhet előtérbe.
Hozzátette, hogy az előrejelzések szerint a 21. században a termőföld, a víz és az energia mellett az élelmiszer lesz az egyik legnagyobb hiánycikk, így a biztonságos, jó minőségű élelmiszerek iránt nőni fog a kereslet. Kaposvár ezért élelmiszerprogramot indított, melynek révén a városban megháromszorozódhat, Somogyban sokszorosára nőhet az élelmiszergazdaságban dolgozók száma.
Az eseményen elhangzott, hogy az osztrák Agrana tulajdonában lévő és kampány idején mintegy 300 embert foglalkoztató Magyar Cukor Zrt. silóépítése része azon beruházásoknak, amelyek célja, hogy a kaposvári gyár cukoripari központtá váljon, hozzájárulva a déli országok felé tervezett cukorexporthoz.
A cég az idei 120. idényben várhatóan 750-800 tonna cukorrépát dolgoz fel, az ehhez szükséges energiaigény 80 százalékát a termelés melléktermékéből nyert biogáz felhasználásával fedezik.
Önkormányzati gazdaságfejlesztési tervekre vavn szükség
A miniszterelnök az eseményen szólt arról is: Magyarország akkor tud feljebb lépni az 1-2 százalékos gazdasági növekedés szintjéről, ha ezt a törekvést az önkormányzatok gazdaságfejlesztési tervek készítésével segítik. Hozzátette, a kormány ezért is köti gazdaságfejlesztési tervek készítéséhez a nagyvárosok teljes állami adósságátvállalását.
A gazdasági teljesítmény a harmadik negyedéves adatok alapján alakul, de még sokat kell dolgozni – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a gazdaságfejlesztési tervek egyúttal iránytűként is szolgálnak ahhoz, hogy Magyarország élni tudjon a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi támogatások nyújtotta lehetőségekkel.
A kormányfő közölte azt is, hogy kedden Kaposvár polgármesterével, Szita Károllyal (Fidesz-KDNP) tárgyalt a somogyi megyeszékhely adósságának átvállalásáról. Mint minden nagyvárostól, ezért Kaposvártól is fejlesztési tervet kér cserébe – jegyezte meg.
(MTI, kormany.hu)
Fotó: Botár Gergely
