A cikk végén fogjuk megtudni azt, hogy mit mondanak erről a férfiak.
Az illem követelményei általában nemzetköziek, az alapok csaknem mindenütt egyformák. A viselkedés alapszabályai, a tiszteletadás, alapvetően kötelező mindenkire nézve, de a hivatalos beosztás, a társadalmi rang szerint a helyi és a nemzetközi szokásoknak megfelelően különbözőek is. A protokollban világszerte megfigyelhető egy korszerűsítési folyamat, amely a hivatalos kapcsolattartás formaságait igyekszik egyszerűsíteni úgy, hogy a pozitívumokat megőrzi. Még a múlt században lehettünk tanui egy új fogalomnak, a business etikettnek, amely főleg az Amerikai Egyesület Államokban és Kanadában ismeretes, de Európában is megjelent az üzleti életben. Ennek lényege az, hogy eltér a klasszikus protokoll szabályaitól: a nők a saját jogukon vesznek részt az üzleti életben. A business etikettben a nőket semmiféle plussz udvariasság nem illeti meg, nem is igénylik. Bár ez a gyakorlat az európai szemlélettől idegen – mégis egyre jobban tért hódít az üzleti-, az egyes országokban – a politikai életben tevékenykedő nők körében is. Pl. virágot, ajándékot nem igényelnek, nem veszik rossznéven azt, ha férfiak ülnek, miközben ők állnak stb. Ez a tendencia legerősebben Svédországban, a magabiztos nőtársadalomban érvényesül.
Kétségtelen, hogy Közép-Európában is találkozunk már a business-etikettel. Általános vélemény, hogy minden nő maga dönti el, milyen magatartást vár el másoktól a szemlélete alapján. A magyar nők véleménye szerint: azért, mert egyenrangúnak érzik magukat a férfiakkal, még nem kell elveszíteni a nőiességüket, hiszen a nő tulajdonságai alapján egyéni színt visz a munkába.
A társadalmi elvárás a nővel szemben mindenkor a gondoskodás, a figyelmesség, az engedékenység, a tolerancia, a vendégszeretet, a kedvesség, ezek mind nagyon előnyös tulajdonságok az üzleti- hivatali életben tevékenykedő nők számára.
A két nem eltérő tulajdonságait egy nagy szervező munkánál remekül hasznosítja a társadalom. Nagylétszámú nemzetközi konferencia szervezésénél kifejezetten előnyös a férfi-, és a női szervezők jelenléte és munkamegosztása.
Kétségtelen, hogy ebben az évezredben a nők önállósága növekedni fog, de nem fogják kiszorítani a férfiakat az élet különböző területeiről a Közép Európai országokban.
Az, hogy a női egyenjogúság mennyire válik egy-egy országban általánossá, az nagymértékben függ az ott uralkodó társadalmi, vallási, erkölcsi közfelfogástól.
Jó példa erre Japán, ahol a férfiak társadalmilag előnyben vannak a nőkkel szemben. A nők ugyan a férfiakkal azonos, magasszintű oktatásban részesülnek, de a társadalmi hierarchiában csak a férfiak után jár számukra hely. Nyilvános helyen a férfiak vonulnak elől. Nőket nem szokás előre engedni. Kabát felsegítésre és egyéb figyelmességekre a nők ne számítsanak. Az italokat a nők töltik a férfiaknak, a nők adnak tüzet.
Az eddig felsoroltak az említett országokban egyenjogúságnak, míg hazánkban ezek udvariatlanságnak számítanak.
Kétségtelen tény az, hogy hazánkban az üzleti életben eredményesen dolgozó nők a megszerzett tudásuk birtokában kemények és öntudatosak lettek, bár egy adott helyzetben jólesik nekik, ha nőként és nem üzleti partnerként kezelik őket.
A férfiak azt panaszolják, hogy a nők elfeledkeznek a nőiesség alapeleméről: elfelejtenek törékeny, vonzó nőnek lenni, aki meri azt mondani, hogy segíts!
Írta: Lejegyezte dr. Vámos Lászlóné – Katalin
