Ifjúság a vidékért, vidék az ifjúságért

Az Európa 2020 stratégiának 2014-2020-as időszakban nyújtandó vidékfejlesztési programja, hat uniós szintű prioritásból áll. Ennek utolsó eleme kiemelten foglalkozik a társadalmi befogadás előmozdításával, a szegénység csökkentésével és a gazdasági fejlődés támogatásával a vidéki térségekben. Mindezek mellett a program az ifjúságpolitikára is nagy hangsúlyt fektet, melynek kapcsán a fiatalok vidéki életben betöltött szerepére, és az életforma fejlesztési lehetőségeire fókuszál.
A fiatalok társadalomban betöltött szerepe egyre inkább mérvadóvá válik, így a vidékfejlesztéshez is elengedhetetlen az ifjúság figyelembevétele. A vidéki életet sok esetben azonosítható a hátrányos helyzettel. Ez többnyire az infrastruktúra hiányának, a korlátozott számban fellelhető szociális intézmények és szolgáltatások működési nehézségeinek tudható be.
Ennek hatására a vidéken élők gyakran néznek szembe a munkavállalás során adódó akadályokkal, megélhetésbeli problémákkal. A falusi fiatalok lehetőségei és tevékenységkörei nagymértékben lekorlátozódnak, nem beszélve azokról az érdekérvényesítéssel kapcsolatos különbségekről, melyek a vidék és város között húzódnak meg. A lehetőségek hiánya, a közösségfejlesztés területén jelentkező gondok és a társadalom szülte előítéletek sok esetben a fiatal korosztály elvándorlását eredményezik, melynek következménye az adott térség elöregedése és a közösség felbomlása.
A vidék-és ifjúságpolitika lehetséges kapcsolódási pontjait egy nemrégiben, az Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány által készített tanulmány tárgyalja. Kutatásukban olyan kérdésekre keresik a választ, hogy hogyan akadályozható meg a vidéken élő fiatalok külföldre való elvándorlása, illetve melyek azok a fejlesztéshez szükséges szempontok, amelyek az esélyegyenlőség elősegítésére, a kulturális értékek megőrzésére, és a fiatal korosztály társadalmi integrációjának fejlesztésére irányulnak. Mindezek mellett behatóan vizsgálják a vidéki fiatalok helyzetét, igényeit, illetve a vidékpolitika és ifjúságügy területein fellelhető hasonlóságokat. A tanulmány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül jött létre.
„A fiatal korosztály egy potenciális célcsoport, akikre fokozott szerep hárul a társadalom megújítása kapcsán, így a vidék-és ifjúságpolitika elengedhetetlen részévé kell, hogy váljanak. A fenntarthatóság eléréséhez olyan kapcsolódási pontokat kell találni a vidék és a fiatalság között, melyek ez életminőség javítására, az infrastruktúra fejlesztésére, a foglalkoztatás és egzisztencia stabilizálására irányulnak. A megoldást az ifjúság bevonása és a vidékfejlesztés jelentené, ahol fokozott figyelem hárulna a korosztály céljaira, lehetőségeire, a vidéki életben rejlő értékek felismerésére és azok fejlesztésére, és nem utolsó sorban a közösségi kapcsolatok fellendítésére”.– mondta dr. Nagy Ádám az Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány elnöke.