Megelőzhető-e a válás? Ruff Nikoletta, mediátor azért dolgozik nap mint nap, hogy a válasz egyértelműen igen lehessen. Hiszi és vallja, hogy a válás elkerülhető. Párkapcsolati problémák, konfliktuskezelés és a diszharmonikus házasságok a mediátor szemével.
Hogyan kerülhető el a válás?
A nagy sikerre, és érdeklődésre való tekintettel április 25-én, este 6 órától újra lesz interaktív előadás a párkapcsolatokról és a párkapcsolatokért, a Művészetek Házában. A mediátor, Ruff Nikoletta a gyakorlatban is alkalmazható ötletekkel szolgál a mindennapokra. Az előadás célja egyrészt a válások magas számának a csökkentése másfajta szemlélet, útmutatás és gyakorlatban alkalmazható ötletek átadása által, másrészt a mediáció elterjedésének elősegítése. Ennek kapcsán Ruff Nikoletta mediátorral beszélgettünk.
-Mi is a mediáció, avagy a közvetítés?
A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, valamint olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. A mediációnak számtalan előnye van: gyors, békés, hatékony és költségkímélő, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont pl. válás esetén.
-Külföldön már nagy hagyománya van a mediációnak, itthon nyitottak rá az emberek?
Nekem az a meglátásom, hogy nyitottak, de még nem kellőképpen ismert. Fontos megjegyezni, hogy a mediáció díjának egy része a válóper illetékéből levonható (ennek mértéke attól függ, hogy mikor került sor a közvetítői eljárásra). Ezzel is próbálja az igazságszolgáltatás ösztönözni az embereket, hogy mediátorhoz forduljanak, de sokan erről a lehetőségről nem is tudnak.
-Mit gondolsz, miből ered a párkapcsolati problémák nagy része?
Erre nagyon hosszan tudnék válaszolni. Két dolgot kiemelnék: az egyik, hogy odáig talán még működik a folyamat, hogy kommunikáljuk a másik felé, mire vágyunk, de ennek a hogyanja az már többnyire nem úgy hangzik el, ahogyan kellene és emiatt nem is „fogja az adást” a másik fél. A másik a nem megfelelő konfliktuskezelés, pedig ennek során nagy változásokat lehet elérni egyes technikák megtanulásával és alkalmazásával.
-Egy kis válási statisztika: van pontos információnk arról, hogy hány házasság végződik válással?
A házasságoknak már több mint a fele, ami már önmagában is szomorú, és ha ehhez még hozzávesszük, hányan élnek diszharmonikus házasságban, akik különböző okok miatt nem válnak. Engem személy szerint ez végtelenül aggaszt. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy minél többen értesüljenek a lehetőségről és részt tudjanak venni az előadásomon. Rendkívüli eredmény lenne, ha már egy olyan generáció nőhetne fel, ahol más mintát láthat egy kisgyerek, akár ha együtt él a család, akár ha a szülei válására kerül a sor.
Nekem, kétgyermekes anyaként ez nagyon fontos, de feltételezem senkinek nem mindegy, hogy a gyermeke egyszer kivel köti majd össze az életét, milyen családi mintát hoz otthonról, hogy az a kapcsolat kiegyensúlyozott és boldog lesz-e; hogy az unokák milyen családi légkörben nőnek majd fel és folytatni lehetne megint csak a sort, hogy mi mindennel van összefüggésben.
-Véleményed szerint mi az oka annak, hogy ma Magyarországon ilyen magas a válások aránya?
Kicsit messzebbről indítanék: az biztos, hogy ma már jóval tovább élnek az emberek, mint régen, így hosszabb ideig is kellene, hogy tartsanak a házasságok, de sokan nem látták az eszközt, hogyan tehetik ezt meg, hisz korábban nagyon sok minden másképp működött a kapcsolatokban, a társadalomban. Másrészt az életben minden változik és ma már a fogyasztói társadalom, amiben élünk, a kapcsolatokra is kihat.
Legtöbbször, ha valami nem úgy van, ahogy valaki szeretné, a megoldás sokszor nem az, hogy megnézik közösen, mit tudnának tenni, hogy ne így legyen, hanem a legegyszerűbbnek tűnő út, a válás. Amint már említettem, ebben nagy szerepet játszik a családi minta is, s egy jó ideje már az volt a megoldás a családokban, hogy elváltak. Talán a legfontosabb, hogy az emberek nincsenek tisztában vele, hogy egy párkapcsolatnak is vannak fejlődési szakaszai, s egy idő után nem megy magától minden. Ahogy vannak az életben dolgok, amire időt, energiát és pénzt kell fordítani, ez ugyanígy érvényes a párkapcsolatra is. Meg kell említenem még egy kiemelkedő jelentőségű eseményt ennél a kérdésnél: a gyermek születése. Egy párkapcsolatban az egyik legnagyobb krízis, amikor gyermek születik a családban. Óriási ellentmondás, hogy sokszor épp az választja el a nőt és a férfit egymástól, amire adott esetben akár több évet vártak, a közös gyermek. Azt látom, hogy a szülők nincsenek felkészítve arra, hogy mennyire meg fog változni az életük, és hatalmas feszültségek tudnak generálódni.
-Lehet tenni a negatív tendencia ellen? Csökkenthető ez a szám?
Igen, határozottan azt gondolom, hogy nemcsak lehet, hanem kell is tenni ellene és csökkenthető ez a szám. Bízom benne, hogy rövid időn belül cselekedni fognak a leginkább illetékesebb helyeken és a társadalmi érdeknek megfelelően a családi életre való felkészítés megkezdődhet már az iskolákban.
-Kiknek ajánlod elsősorban az előadásaidat?
Mindenkinek, akár valaki már egy pár; akár egyedülálló; akár már az esküvőt tervezik; akár élettársak; akár már házas; akár akinél jelenleg minden rendben; akár ahol már gondok jelentkeztek.Korosztályt sem kívánok meghatározni, sőt: sokan 60-70 évesen már nem válnak, de nem is működik a kapcsolatuk. Nekik is nyitva az ajtó, hogy másképpen legyen és bizony nem mindegy, hogy akár már holnaptól másképp élik tovább a mindennapjaikat.
-Mire számíthat,aki ellátogat az előadásodra?
Reményeim szerint mindenki visz haza magával valamit. Úgyhogy tényleg hangsúlyoznám, hogy papírral és tollal érkezzenek az érdeklődők, mert nagyon sok az információ amit átadok. Bízom benne, hogy az már ott helyben elmélyül, hogy válás helyett a megoldást kell keresni első körben és örülnék, ha egyfajta „Kisokosként” ott lapulnának a készített jegyzetek a résztvevők otthonában valahol. Persze ne legyen rá szükség, de ha mégis úgy adódik, akkor legyen hová nyúlni, hogyan is tovább?
Nagyon fontosnak tartom, hogy egy kapcsolatban legyenek közös, új élmények. Előfordult már olyan a történelem során, hogy egy jól sikerült közös program kellett csak egy párnak a folytatáshoz. A mai gazdasági helyzetben pedig sokszor erre már nem futja. Így nagy örömmel jelentem, hogy úgy fest a legközelebbi helyszíneken „élményajándékokat” is fogok sorsolni. Bárki, aki támogatni tudja küldetésemet, akár egy romantikus vacsora, egy állatkeri belépő, egy színház-és mozijegy formájában-és még sorolhatnám a felpezsdítő programok széles tárházát-ide kattintva megteheti.
Hogy a legutóbbi székesfehérvári előadásának milyen visszhangja volt? A visszajelzések közül szemezgettünk: íme, néhány vélemény és köszönetnyilvánítás, a sok közül.
– “Az előadás hasznos volt, mert már most úgy érzem, hogy sikerülhet helyrehozni a házasságunk. Pedig még csak pár lépést tettünk meg érte, de sokkal jobb a helyzet, mint pár hónapja, mikor még a keresetlevelet fogalmaztam.”
-„ A legtanulságosabb számomra az volt, hogy a gyermekeinkért felelősséggel tartozunk, (persze ezt eddig is így gondoltam) de most még erősebb lett bennem a tudat. Ő érte meg kell tennem, amit magamért nem tennék meg. Azt, hogy megbocsátok, és továbblépek.”
– “Gondolatindító előadás volt. Párommal több órán keresztül beszélgettünk a hallottakról és kirajzolódott, hogy további boldog kapcsolatunk érdekében mi mindenre kell nagyobb hangsúlyt fektetni.”
Szerző: Buthy Lilla
Forrás: Fehérvár24
